Édesapja vette át az edzései irányítását
Luterán Petra sportszerető családban nőtt fel, az atlétikába viszont viszonylag későn, 11 évesen kapcsolódott bele, amikor édesapja levitte a Tatabányai SC egyik edzésére. Ezt követően 2012-től kezdve foglalkozott kiemelten a magasugrással, ahol annak ellenére, hogy viszonylag alacsonynak számított, sikert sikerre halmozott. Időközben édesapja, Luterán László vette át edzései irányítását, és a közös munkájuk eredményeként Petra 182 centis ugrásával kvalifikálta magát a 2014-es nanjingi ifjúsági olimpiára, ahol egészen 181 cm-ig jutott, mellyel a 4. helyet szerezte meg. A jó tanuló - jó sportoló kitüntetést többször is elérő fiatalnak a gimnáziumi tanulmányok befejeztével a tengerentúlra vezetett az útja, ahol pénzügyi közgazdásznak tanult, mellette folytatta az atlétikát, egyéni csúcsát 185 centire javította, és végül 2021. májusában hagyta abba az élsportot.
Váltás
2022-ben minden megváltozott, mikor egy baleset következtében elveszítette bal alkarját, de már a kórházban, a műtétek és a rehabilitáció között eldöntötte, hogy parasportoló lesz. Édesapja továbbra is edzőként irányította felkészülését az interneten keresztül, ugyanis Petra férjhez ment és kint helyezkedett el könyvelőként. Viszonylag rövid idő alatt olyan formába lendült, hogy 2023-ban kijutott a párizsi paraatlétikai világbajnokságra, ahol 100, 200 és 400 méteres síkfutás mellett távolugrásban is indult. A magasugrásnak viszont búcsút kellett mondania, mert kategóriájában (T47) nincs ilyen versenyszám. Viszont távolugrásban és 400 méteren is beverekedte magát a legjobb nyolc közé, mindkettőben az előkelő 7. helyet szerezte meg.
2024, a sikerek éve
Luterán Petra kijutott a 2024-es Kobe-i paraatlétikai világbajnokságra is, ahol ugyancsak 4 versenyszámban állt rajthoz, 400 méteren áttörte a bűvös egy perces álomhatárt (58.35), amivel bronzérmet szerzett, akárcsak távolugrásban, ahol 566 centis ugrása szintén harmadik helyet ért. Százon és kétszázon is döntőbe jutott, előbbiben az 5., utóbbiban a 7. helyen ért célba. Eredményei révén kvótát szerzett élete első paralimpiájára, Párizsba, ahol már az első sorozat után a második helyen állt, és a legvégsőkig tartott a pozicíóját, utolsó ugrásával 585-ös egyéni csúcsot ért el, ami paralimpiai ezüstöt ért. A következő évben 598-as Európa-csúccsal szerzett ezüstérmet az Új-Delhiben rendezett paraatlétikai világbajnokságon, pedig a verseny előtt lábsérülést szenvedett. Továbbra is Los Angelesben készül, édesapja pedig itthonról segíti a felkészülését.
Apukám elküldi az edzéstervet, mi pedig videóra vesszük, majd kielemezzük. A felkészüléshez korlátozottak a feltételek, ugyanis egy pályához van hozzáférésünk, de semmilyen eszköz nem áll rendelkezésünkre. Ilyenkor az autónk úgy néz ki, mint egy raktár: visszük a gátakat, gereblyét a távolugróedzésekhez, szóval nem egyszerű.
„„
