Sárfalvi

Béla

Gyerekként természetesen ő is rúgta a bőrt társaival, egész életében a foci volt a szerelme. "De aztán kiderült, hogy nem vagyok kimondottan labdazsonglőr - nyilatkozta - Budán, a Logodi utcában laktunk, a barátaim hívtak háromtusázni a Marczibányi térre. Ott kezdtem az MHS-nél, Schmitt Pállal." 2 év múlva Benedek Ferenc mester kezei alá került és olyan versenyzőkkel edzhetett együtt, mint Balczó András, vagy Németh Ferenc. Szerencsésnek tartotta magát, hogy klubtársainak tudhatta őket, viszont úgy gondolta, ha előbb vagy később születik, talán több lehetőséget kaphatott volna a világversenyeken. Egy 1964-es Nemzeti Sportnak adott interjúban így beszélt erről: "Nincs igaza annak, aki azt állítja, hogy én nem akarok jól szerepelni. Csakhogy mindig az jut eszembe, hogy Bretz Gyuszi, Török Ottó és Móczár Pista is nyilván mindent megtesz a saját sikere érdekében. Azt pedig előre elkönyvelem, hogy, Balczót, Mónát és Török Ferit úgysem tudom megverni, és ezért a szerencsében keresem a csúcsra jutás nyitját." 1960-tól 1974-ig versenyzett a Csepel színeiben, évekig válogatott kerettagként. Elmondása szerint félamatőrök voltak, ami annyit jelentett, hogy a Csepeli Fémműveknél volt sportállásuk. Korán reggel úszóedzéssel kezdtek a Csasziban, 8-14-ig a Csepel Fémművekben, mint elektroműszerész dolgozott, kettő után pedig a többi edzésre siettek. Két alkalommal lett bajnokcsapat tagja, 1969-ben egyéniben ezüstérmes volt megelőzve Balczót, akinek azon a versenyen nem sikerült a lovaglása. Az 1971-es egyéni bronzéremre emlékezett vissza legszívesebben, ahol három csepeli (rajta kívül Villányi és Balczó) állt a dobogón. A csepeli sikereket egyértelműen Benedek Ferencnek köszönhették, a fanatizmusa tanítványaira is hatással volt. Sárfalvi legerősebb száma a futás volt, a nemzetközi mezőnyben is csak kevesen voltak képesek megelőzni.

Aktív pályafutása 1974-ben véget ért, de közben elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát. Később Benedek Ferenc hívására a Csepel edzője lett 1977 és 1989 között. A feladata az volt, hogy felépítsen egy utánpótláscsoportot. Ebből a csoportból lett később válogatott versenyző, majd világbajnok Hanzély Ákos és a fia, Sárfalvi Péter is (csapatban négyszeres világbajnok, hatszoros Európa-bajnok öttusázó), de rajtuk kívül is kiváló versenyzők sorát nevelte fel. Közben 1980-ban edzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán. 1990 és 2001 között a Honvéd vezetőedzője lett, a rendszerváltozással ugyanis megszűnt az anyagi bázist adó Csepel Művek. 1998-tól mesteredző. A Honvédban tanítványai között volt többek között Martinek János, Balogh Gábor és Kállai Ákos is. Gyermekkori szerelme, később felesége, Judit nagyban hozzájárult férje és fia sportban elért sikereihez. Két gyermekük született, Krisztina és Péter. Sárfalvi nyugdíjba vonulása után is aktívan sportolt, a triatlont próbálta ki. 70 éves kora után is naponta 60-70 km-t biciklizett, legtöbbször Dobogókőre vagy Etyekre tekert barátaival. 2018-ban elkészült a Csepel Öttusa és Vízi Sport Egyesület új, többfunkciós tornacsarnoka a Csepeli Strandfürdő területén, ami Sárfalvi Béla nevét viseli.

• 24.hu • www.sosz.hu • www.magyarhirlap.hu/sport/ • Nemzeti Sport 1964