Barátja ösztönzésére kezdett öttusázni
Nyulászi András ösztönzésére kezdte el az öttusát. Ő volt az a barát, akit régről ismert, és 1944-ben együtt vészelték át a légitámadásokat egy pincében. Később a honvédségnél szolgáltak együtt és barátja észrevette, hogy Mizsér mennyire jó a lövészetben és a futásban. Így kezdte el a háromtusát, majd az öttusát 1953-ban. Az 52-es olimpia magyar sikere óriási hatással volt rá. 1954-ben részt vett a budapesti világbajnokság szervezésében. 1958-tól a versenyzés mellett Nyulászival együtt edzőként is dolgozott a Bp. Pedagógus SK-ban, majd 1962-től az Újpesti Dózsában lövőedzőként, valamint a kisebbek úszó és futóedzőjeként. Hegedűs Frigyes szövetségi kapitány hívta 1965-ben a szövetségbe szakfelügyelőnek és junior szövetségi kapitánynak. Ebben az időszakban az öttusa igazi szakértőjévé vált. Foglalkozott edzéselmélettel, részt vett a versenyrendezésekben, versenybíróként fél évszázadon át szolgálta szeretett sportágát. 1977-től az Újpest Dózsa vezetőedzője. Pályafutása után számos sikeres versenyzőt nevelt, többek között nagymértékben hozzájárult fia, Mizsér Attila sikereihez. Híres volt empátiájáról, a neveltjei iránti elhivatottságáról, ám tudott szigorú is lenni, ha szükségét érezte. Fia, Attila saját bevallása szerint nem volt kimagasló az úszás számban, édesapja pedig azt mondta neki, hogy csak akkor folytassa a versenysportot, ha 100 méteren jelentősen tud javítani a szintidején. Végül kitartása és szorgalma meghozta a kívánt eredményeket, a világbajnoki és az olimpiai érmet. A versenyzők mellett trénereket is oktatott és olyan edzőket választott maga mellé, mint Pécsi Gábor, Deák Ferenc, Kováts Endre, vagy Dobsa Aladár.
Egy mesteredző mesterműve
Mizsér Jenő kiemelkedő tudásával és tapasztalatával az öttusa krónikásává vált, élete végéig megkerülhetetlen alakja volt a magyar és a nemzetközi öttusának. Behatóan foglalkozott a sportág történelmével, eseményeivel, változó szabályaival. Versenyzőit nem csupán a sportra, de műveltségre is nevelte. Érdekelte a komolyzene, a képzőművészet, történelem és az irodalom egyaránt. 1999-ben megjelent életművét összefoglaló „Az öttusa története” című könyve, mely 40 év munkáját foglalja magában. Szerzőtársai voltak: Füredi Marianne, Medvegy Iván és Pécsi Gábor. Tevékenységéért többször részesült rangos elismerésben,1988-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1993-ban a Magyar Köztársaság Sportdíját kapta meg. 2000-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Médiadíjat ítélt neki és szerzőtársainak. 2003-ban az Európai Öttusa-szövetség diplomával jutalmazta, 2004. áprilisában MOB-díjban részesült. Utóbbit betegsége miatt nem a hivatalos ünnepségen, hanem az olimpiát megelőző július 20-i tatai nyílt napon vette át. 2004. október 11-én rövid lefolyású, súlyos betegségben hunyt el, nyughelye a Kelenföldi Plébániatemplom. Róla nevezték el a Tatai Edzőtábor konferencia-termét, a szövetség évente Mizsér Jenő emlékversenyt rendez.
Forrás
• pentathlon.hu
• https://ottusaute.wordpress.com/tortenet/
• https://magyarnemzet.hu/sport-archivum/2004/10/mizser-jeno-orok
• nemzetisport.hu
• magyaridok.hu
• ottusamúzeum - FB oldal
• MTI