A lövészet mestere
Gyermekkorában - csakúgy, mint egy átlagos diák - iskolatársaival együtt járt focizni, vagy síelni, de versenyszerűen egyiket sem űzte. A Marcibányi téri iskolába járt, majd egy nap egyik barátja elhívta a Császár Uszodába, ahol az öttusázókhoz csapódott. Ott találkozott Benedek Ferenccel, az edzőóriással, aki olyan tehetségeket nevelt, mint Németh Ferenc, Török Ferenc, Sárfalvi Béla, és Balczó András. Bár már 16 éves volt, belekezdett az edzésekbe a Csepel színeiben. Eleinte háromtusázott, az úszással sokáig küzdött, mivel nagy volt a lemaradása a jó úszókhoz képest. Reggel 6-kor kezdtek a medencében Benedek Ferenccel, majd jött a futás a csepeli telepen, vagy a Margitszigeten. Amikor a következő számig, a lovaglásig eljutott, egy csoportot indított a szakosztály, akiket Tóth Béla edzett a maga tekintélyt parancsoló módszerével. Egy év múlva már junior versenyen vett részt. Tíz évig tartott versenyzői pályafutása, közben érettségi előtt elvégezett egy edzői tanfolyamot, majd érettségi után a TF-en szerzett öttusa szakedzői diplomát.
Edzőként
A Csepelben kezdett edzősködni, majd a lövészet oktatásra specializálódott. Elmélyült a lövészet tanításában, és egyre nagyobb szaktudással rendelkezett. Először Csepelen voltak a lövészet edzései, majd Benedek Ferenc ötlete volt, hogy az Eötvös Gimnázium pincéjében alakítsanak ki egy lőteret, hogy közelebb legyenek a lovaglás és futás helyszínéhez. A vívást is megoldották ebben a teremben. Illényi főleg juniorokat koordinált, mellette kisebbek úszás és futás oktatásával is foglalkozott. Dr. Török Ferenc, szövetségi kapitány meghívta a válogatotthoz lövőedzőnek. Szöul aranycsapatánál is ő volt a pontos célzás felelőse. A Honvédban folytatta pályafutását, itt is a lövészetet bízták rá. Egészen nyugdíjas koráig maradt itt, bár igazából nem volt határozott vége szakmai karrierjének, sokáig tanácsadóként vett részt. A négygyermekes Illényinek ma már nyolc unokája van, velük tölti legszívesebben az idejét.