Az olimpikon
Eredeti vezetékneve Schultz. Már kora gyermekkorától sportolni kezdett, kipróbálta az úszást, a teniszezést és az asztaliteniszt is. A Ludovika Akadémián tanult, itt ismerkedett meg az öttusával, amikor a '36-os olimpikont, Orbán Nándort látta versenyezni egy országos bajnokság lövészetében. Nagy hatással volt rá, azonnal elkezdett edzeni, először a Ludovika Akadémiai SE (1939), majd 1945-től a Csepeli MTK, 1949-től pedig a Budapesti Honvéd színeiben.
1941-ben hadnaggyá avatták és Nagyváradra került, onnan jelentkezett be az 1942-es ob-ra, ahol negyedik helyezett. A világháborúban katonatisztként szolgált több mint két évig. A háború után újra visszatért szeretett sportágához Karácson László segítségével, és a Tattersalban újrainduló öttusa versenyzőivel edzett. 1947 és 1955 között a magyar válogatott öttusacsapat tagja volt. Részt vett a '48-as londoni olimpián, ahol egy balul sikerült lovaglás miatt a tizenkettedik lett.
"Önhibámból nulla pontot lovagoltam, így az utolsó, a 45. helyről kellett felkínlódnom magam a tizenkettedikre" - nyilatkozta később.
1952-ben, a helsinki olimpián indult és aranyérmet szerző magyaroknak itthonról szurkolhatott, mivel a csapat tartalék nélkül utazott a versenyre. Négy alkalommal nyert csapatban országos bajnokságot (1947,1948, 1949, 1951), 1952-ben pedig egyéniben is aranyat nyert. Az 50-es évek végéig még versenyzett lovaglásban, utána az ügyvédi hivatás felé fordult.
A sikerkorszak kapitánya
1949-ben egyik alapítója és első edzője lett a Bp. Honvéd öttusa szakosztályának. Jogásznak tanult és 1950-ben ügyvédi vizsgát tett az ELTE-n, elismert és sikeres ügyvéd lett. Ezt az eredményes, jól működő hivatást váltotta fel 1962-ben, amikor felkérték szövetségi kapitánynak. A felkérés Kutas Istvántól, a sporthivatal elnökhelyettesétől és Kocsis Mihálytól, a KSI igazgatójától jött. Kocsis még Csepelen, mint sportvezető került kapcsolatba az ott öttusázó Hegedűs Frigyessel és mindig nagyra becsülte a sportszerű és szerény Fricit. Szövetségi kapitányként meghonosította a válogatott központi felkészülését, az ő ideje alatt már minden szakágnak külön edzője is volt, és neki köszönhető a Balczó-Török-Móna aranycsapat is, amely 1962 és 1966 között sikert sikerre halmozott. "A legeredményesebb évem 1965-ben volt, amikor Lipcsében a felnőtt és a junior-vb-n mindent megnyertünk" - emlékezett vissza. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett. Majd meglepő fordulattal 1966-ban, a hatalmas sikert hozó melbourne-i világbajnokság után leváltották. "Amilyen váratlan volt a kinevezésem, olyannyira villámcsapásként éltem meg indokolatlan leváltásomat is." 1968-tól ráadásul az okleveles lovasedzőt az akkori vezetés utasítására nem engedték a Tattersalban lovagolni. Elkezdte hát újjáépíteni ügyvédi praxisát, miközben az öttusát továbbra is segítette szaktudásával: a Csepel SC szakosztályvezetőjeként tevékenykedett 1973-ig. Könyve az öttusáról újszerű megközelítését tartalmazó közel 400 oldalas szakkönyv, mely angol, orosz és japán nyelven jelenhetett meg, magyarul azonban nem. 1991-ben költözött a Komárom megyei Neszmélybe, ahol borászattal kezdett foglalkozni, 2005-ben már saját borral büszkélkedhetett. Élete végéig tiszteletbeli elnöke volt a Hídverő Olimpiai Baráti Körnek Neszmélyen. 2008. június 1-én hosszan tartó, súlyos betegségben hunyt el Budakeszin. Tiszteletére 2010-ben létrehozták az utánpótláskorú versenyzőket támogató dr. Hegedűs Frigyes az Öttusáért Alapítványt.
Főbb művei
• Öttusa (Budapest, 1957)
• Olimpiai útikönyv (Kocsis Mihállyal és Kocsis L. Mihállyal, Budapest, 1964)
• Modern pentathlon (angol, orosz és japán nyelven, Budapest, 1964)
Forrás
• https://magyaredzo.hu/100-eve-szuletett-dr-hegedus-frigyes/
• https://www.heol.hu/hirek-orszag-vilag/2005/05/dr-hegedus-frigyes-85-szuletesnapjat-unnepli
• http://archiv.olimpia.hu/champdata/details/id/22588/
• dr. Hegedűs Frigyes az Öttusáért Alapítvány
• https://jochapress.hu/dr-hencsei-pal-az-ottusazok-nem-voltak-a-hatalom-kegyeltjei/
• https://www.facebook.com/ottusamuzeum