Kiút a szegénységből: az edzőterem
Tízéves korában alig 20 kiló volt a testsúlya. A négy bátyjának az volt a kedvenc szórakozása, hogy a vízbe dobálták, ő pedig mint a béka, gyenge testi ereje ellenére mindig kievickélt a partra. Innen ragadt rá a beceneve: Béka, ami elkísérte élete végéig. Elsősorban azért járt ökölvívó edzésre, mert "otthon iszonyú csórók voltunk, az edzőteremben pedig kaptunk tejet és kenyeret." A korábbi nehézsúlyú bajnok, Szolnoki László foglalkozott vele, egészen addig, amíg 1950-ben Fogarasi Mihály el nem csábította a Kistextbe. Fogarasi onnan tovább állt a Vörös Lobogóhoz, az MTK elődjéhez, Béka hamarosan követte.
A kalandvágy után jött a honvágy
Az 1956-os forradalom után, amikor még nyitva voltak a határok novemberben, Török kalandvágyból Londonig jutott. Több véletlen összjátékával a munkaközvetítő eljuttatta Jack Solomonhoz, az akkori híres menedzserhez, aki eleinte nem akarta elhinni, hogy ökölvívó. Aztán amikor megnyerte az első meccsét, amiért 50 fontot kapott, már közel állt a profi szerződéshez. Török azonban nem érezte jól magát, erős honvágya támadt, a ring helyett a követségre ment, és azt kérte, intézkedjenek a hazajutása érdekében.
Az első érem
Hazatérése után rögtön felnőtt magyar bajnok lett az 51 kilóban. Első jelentős nemzetközi sikerét ugyanebben a kategóriában érte el, és az 1959. évi luzerni Európa-bajnokságon ezüstérmes lett. A német ellenfelét kétszer is padlóra küldte ugyan, a végén azonban 3-2-es pontozással a címvédőt hozták ki győztesnek. Egy év múlva a római olimpián légsúlyban olimpiai bajnoki címet szerzett.
Az olimpiai arany története
Papp László visszavonulása után az olimpián nem volt abszolút favorit a magyarok közt, de Törökről úgy tartották, ha leküzdi a szeleburdiságát, józanul és megfontoltan küzd, sokra viheti. Így engedték el az olimpiára, és a szakvezetők azt állapították meg az argentin Botta elleni negyeddöntő után, nemcsak megfelelt az elvárásaiknak, hanem okosan és fegyelmezetten öklözött. A finálé előtt edzője, Adler Zsigmond figyelmeztette, a rá jellemző stílussal nem nyerhet, ütni-vágni kell. Török a szovjet Szivko elleni döntő első menetét pontos horgaival hozta. A második menetben fordult a kocka, a harmadikban viszont nagy rohamot indított Béka, és a szovjetet csak a végső gong mentette meg a kiütéstől. A mérkőzését így értékelte:
„Evés közben jön meg az étvágy. A döntő közben nem éreztem, hogy jobb vagyok, nagyon kemény gyerek volt ez a szovjet. A második menetben egyszer azt hittem, sikerült megrendítenem. A következő pillanatban azonban akkora ütés ért, hogy egyszeriben észhez tértem. Azt mondtam magamnak, na, Béka, most aztán ne hagyd élni, adj bele mindent."
„„
Gránitgyári munkás
Az olimpia után légsúlyú Toldi Miklósnak nevezték az egyik cikkben, akkor tudhattuk meg, hogy a Gránit-gyár gipszműhelyében dolgozott. Az olimpiai arany után két éven át kipróbálta az élet léha oldalát, utána koncentrált ismét a sportra. A fogyasztással mindig bajban volt, a győzelme után feljebb lépett egy kategóriával, de az 1964-es olimpián az első fordulóban kiesett. Furcsa mérkőzés volt, mert a címvédő szovjet Grigorjan ellen magabiztosan vezetett, bal kezével meg is rendítette, Töröknek azonban egy könyöklés után felszakadt a szemhéja. A mérkőzésvezető pedig az erős vérzés miatt beszüntette a küzdelmet, noha jó formában volt, és még nyerhetett volna meccseket.
A ring mellett maradt
1976-tól az Építők SC, 1978-tól 1981-ig a Csepel SC ökölvívó szakosztályának edzője volt. 1993-tól a magyar ökölvívó válogatott másodedzője, majd a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökségének tanácsadója lett. Egy szélütés miatt részleges lebénult, 2014-ben hunyt el.
Díjai, elismerései
• Kispestért-díj (2004)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008)
• Kispest díszpolgára (2010)
• Az MTK 2015-ben róla nevezte el a klub ökölvívó termét
