Kilencszeres magyar bajnok
Szigeti Lajos 1924-ben a MÁV Gépgyári Sportkörben kezdett boxolni. Innen a következő évben az FTC-be igazolt, amelyhez eredményes pályafutásának befejezése után is hű maradt.
Összesen kilenc egyéni országos bajnoki címet nyert. Ötször középsúlyban (1929, 1930, 1934, 1937, 1938), négyszer pedig félnehézsúlyban (1935, 1939, 1942, 1945).
Többszörös Európa-bajnoki érmes
1928 és 1940 között 59-szer szerepelt a magyar válogatottban. 1930 és 1942 között öt Európa-bajnokságon is indult és négyszer a dobogóra is felállhatott. Középsúlyban 1930-ban Budapesten ezüst- 1934-ben, ugyancsak a magyar fővárosban pedig aranyérmet szerzett. Félnehézsúlyban 1937-ben Milánóban és 1939-ben Dublinben is a harmadik helyen végzett.
1940-ben méltónak találták rá, hogy az Európa-Amerika kontinensek közötti viadalon az európai válogatottal Chicago-ba utazzék.
Az olimpiákon nem volt ennyire sikeres. Középsúlyban 1932-ben Los Angelesben ötödik, négy évvel később Berlinben a kilencedik helyen végzett. 1942-ben rövid ideig profiként is boxolt. Ezidő alatt legnagyobb sikere az volt, amikor előbb egy hat-, majd a tízmenetes visszavágón megverte a nála 10 évvel fiatalabb kubai világklasszist Oheo Moreyon-t.
Kiváló eredményeinek elismeréséül először az FTC, majd 1939-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös bajnoka címmel tüntették ki.
Hivatásos katona
Eredetileg asztalosnak tanult, de később hivatásos katona lett. Kétszer nyert hadseregbajnokságot, az egyiket már a felszabadulás után, 1951-ben.
1936-tól 1945-ig a légierők szertárában teljesített szolgálatot, mint anyagbeszerző. A felszabadulás után, a jászberényi I. hadosztálynál visszakapta tiszti rangját, s nem sok idő múlva már ismét, mint sporttanár és nevelőtiszt folytatta a munkát. 1958-ig az FTC ifjúsági versenyzőinek is edzője volt egyben.