Élete
Széles János 18 éves korában lett az FTC igazolt ökölvívója. 1928-ban és 1930-ban harmatsúlyban és csapatban, 1929-ben pehelysúlyban nyert magyar bajnoki címet.
1928-ban részt vett az amszterdami olimpián, ahol a negyeddöntőig jutott és ezzel az ötödik helyen végzett. 1930-ban Budapesten Európa-bajnoki címet szerzett. Még ugyanebben az évben megélhetési gondok miatt ment ki Argentínába szerencsét próbálni. Elsősorban eredeti szakmájában, mint pék próbált elhelyezkedni, de megfelelő nyelvtudás miatt nem boldogult. Hamarosan felfedezték ökölvívó tudását és Juan Selez néven profinak állt. 1933-ig bezárólag megmérkőzött a dél-amerikai kontinens valamennyi számottevő ökölvívójával. Profi boxolói pályafutása után edző és sportoktató lett. Ezidő alatt az argentínai magyar kolónia szervezésében asztalitenisz és sakkversenyeken is szerepelt.
Mindörökké Fradi
Szeles János amikor Montevideóban boxolt, a mérkőzés után a Fradi B-közép montevideói tagjai meghívták egy pohár borra. Széles gyanútlanul foglalt helyet a zsúfolt törzsasztalnál, de egyszer csak meglepődött, ugyanis a zenekar belevágott és a Fradi-indulót játszotta hibátlanul. Bizony könny szökött ki a kis szeméből, mert odaát Buenos Airesben ilyesmit nem tapasztalt. Kérdezték is tőle, hogy hol szeretne inkább lenni? Erre csak ennyit felelt: „Legszívesebben otthon szeretnék lenni Budapesten, az Üllői úton ..."