Nyírségi kezdetek
Rakamazon ismerkedett meg az ökölvívással, a házuk garázsában ütötte a zsákot először, és az édesapja volt az első edzője, aki csak a kedvéért szerzett képesítést. A súlylökést is kipróbálta, de inkább az vonzotta, amikor szemtől szemben lehet megküzdeni valakivel. Tizenöt évesen már kijelentette, hogy világbajnok profi ökölvívó akar lenni. Ehhez első lépésként 1995-ben igazolt a Vasasba, ahol Klein Csaba vette át a felkészítését, de előtte már magyar bajnok volt az ifik közt. Az első budapesti évében bolti eladóként dolgozott, hogy el tudja tartani magát. A munka mellett is fejlődött, és 1996-ban került be először a felnőttválogatott keretébe.
Klasszist vert meg a 2000-es Eb-n
Az 1997-es budapesti világbajnokságon már biztatóan mozgott a 71 kilósok közt, bejutott a legjobb nyolc közé. Két év múlva viszont egy japánnal találkozott, aki eltörte az orrát, a román Bute pedig hazaküldte, ez a vereség megviselte. 2000-ben, a tamperei Európa-bajnokságra egy kategóriával lejjebb, a 67 kilósok közt indult, ahol jobban érvényesült az ütőereje. És aztán az egész Eb legnagyobb meglepetését érte el, mert megverte az olimpiai bajnok orosz Oleg Szajtovot. „Esélytelennek éreztem magam, emiatt teljesen nyugodtan léptem be a szorítóba, hiszen akkora nagy név állt a másik sarokban. Aztán meglepetésre az első menet után egy nulla volt a javamra. Jó, mondtam magamnak, csináljuk tovább. A második menet után még eggyel nőtt az előnyöm, erre már belém nyilallt, hogy Jézusom, lehet, hogy a végén én nyerek… És sikerült! Most is alig hiszem el, tényleg alig hiszem el” – értékelt az összecsapás után. A folytatásban felülmúlta a francia Bayrant, az elődöntőben viszont az ukrán Brazsnyiktól vitatható körülmények közt kikapott. Érzése szerint lepontozták. Mivel az olimpiára nem jutott ki, nem sokáig tanakodott azon, meddig folytassa az amatőrök közt. Menedzserével, Veres Lászlóval úgy döntöttek, hogy már októberben belevág a profi karrierjébe, nincs értelme tovább várni.
Világbajnoki címek a profiknál
2002 májusában szerezte meg a WBC interkontinentális övét Budapesten, William Garét padlóra küldte a 11. menetben, és végül pontozással nyert. 2003-ban Ahmed Oligovot múlta felül Manchesterben, ekkor már a WBF nevű szervezet világbajnoki címe volt a tét. 2004 szeptemberében a Kisstadionban tízezer néző előtt érte el egyik fontos sikerét, Danny Daltont verte. 2005 nyarán két kisebb szervezet, a WBF és az IBO címegyesítő meccsét is megnyerte a németországi Ascherslebenben. Három hónappal később, szeptember elején az argentin Lujannal szemben egy döntetlennel maradhatott az IBO trónján. Steve Conway 2005 decemberében, majd pár hónappal később is megverte, ez a két vereség átmenetileg lezárta a pályafutását. 2009-ben visszatért a ringbe, volt néhány szép sikere, de világbajnoki meccsek közelébe már nem jutott el. 2010-ben hagyta abba az ökölvívást.
A ringből a képernyőre és az egyetemre
Szerepelt a Barátok köztben 2003-ban, majd jóval később népszerű televíziós műsorokban (Exatlon, Farm VIP), de a sport mellett maradt. A Ferencváros ökölvívó szakosztályának a vezetője. Kacérkodott a fogorvosi diploma megszerzésével, de végül letett róla. Erre így emlékezett vissza:
Fél évig készültem, csináltam egy 90 százalékos biológia és kémia emelt szintű érettségit, elsőre felvettek harmincöt évesen. Életem egyik legjobb éve volt az, amit a Semmelweis Egyetemen eltöltöttem, ám mivel napi tíz órát kellett tanulni, ráadásul abban az időben született meg a második kislányom, abbahagytam.
“„