Édesanyja nem szerette volna, ha bokszol
Nyíradonyban született, tizennégy évesen került Budapestre. Édesanyja azt hitte, focizni jár, de gyanús, hogy szemsérülésekkel tért haza. Az anyuka nem szerette volna, ha bokszol, de végül engedett a fia vágyának, és beleegyezett, hadd csinálja az ökölvívást. Mivel vékony fiú volt, azért is választotta a bokszot, hogy meg tudja védeni magát. 1929-től a Herminamezei AC, majd 1939-től a MÁVAG SK sportolója volt. 1929-ben nyerte első ifjúsági országos bajnokságát.
A trükk, ami az olimpiai aranyéremhez segítette
Az 1934-es budapesti Eb-ezüst után nem favoritként utazott a berlini olimpiára, de sokan bíztak a jó szereplésében. Az Amerikából hazatérő Steve Klaus készítette fel, és miután a második fordulóban megverte a Fülöp-szigeteki Padillát, esélyesnek lépett elő. A dán Kops elleni elődöntőben azonban felszakadt a fejbőre, a négy centis seb a döntőre semmiképp sem gyógyulhatott be. Ekkor az edzője, Klaus azt eszelte ki, hogy mindkét szemhéját leragasztják a Tatár becenévre hallgató öklözőnek. Az észt Stepulov így nem tudja, melyik szeme a sérült, és melyiket kell támadnia. Harangi képzettebb ökölvívó volt ellenfelénél, a győzelmét leginkább az orvos veszélyeztette, ha nem engedi tovább a küzdelmet. A magyar mindvégig fölényben volt, és ugyan vérzett a feje, nem annyira, hogy le lehessen léptetni, így magabiztosan szerezte meg az aranyérmet. Szállóigévé vált, ahogy megkérte Klaust, hogy lazítson a fejét turbánszerű beborító kötésen.
„Mester, csináljon már valamit a szememmel, mert legalább a magasba emelkedő magyar zászlót szeretném látni!”
„„
A kényszerleszállás
1936-ban az Európa válogatottba hívták, Amerikába ment meccsekre, és valamennyit megnyerte. 1937-ben a milánói Európa-bajnokságon az olimpiai bronzérmes svéd Agrentől kikapott, ez volt utolsó nemzetközi fellépése. 1938-ban hatodik bajnoki címével visszavonult, pilótának képezték ki, a bajnoki cím mellett másik gyerekkori nagy álma is teljesült. A háborúban bevetették, 1941-ben kényszerleszállást hajtott végre Alsósztregován, akkor megsérült a veséje. 1945-ben Ausztriában hadifogságba esett, az amerikaiakat elkápráztatta a boksztudásával. Hazatérése után a Népsport külön felhívásban egy különleges gyógyszert keresett, ami segíthet a veséjén, és amit a hiperinfláció sújtotta időszakban valaki egyszerűen csak bevitt a Szikra Nyomda portájára. Névtelenül hagyta ott, jó egészséget kívánva a bajnoknak.
Trafik, vagyis zarándokhely
A szellemi olimpián győztes Mező Ferenc segítségével a Nádor utcában kapott egy kis trafikot, amit élete végéig nagy szorgalommal, lelkiismeretesen vezetett, és ami a sportrajongók zarándokhelyévé vált. 1979. február negyedikéig vezette második otthonát, akkor halt meg.
A Harangi-tölgy
Minden berlini bajnok tölgyfacsemetéket kapott, Haranginak olyan szerencséje volt, hogy neki ikrek jutottak, így nem kellett választania, hogy a két település közül, aminek nagyon hálás volt, melyiket helyezze előbbre a szemléletében. Az egyiket Nyíradonynak, a másikat Hajdúsámsonnak adományozta, előbbi elpusztult, utóbbi manapság is a város egyik jelképe. Berettyóújfaluban Kabos Endre fája is életben maradt, és közelít a 100 év felé.
Emlékezete
Nyíradony díszpolgára, posztumusz elismerés (2003)
Hajdúsámsonban már életében utcát neveztek el róla
Harangi Imre ökölvívó ifjúsági emlékverseny
Hajdúsámsonban sportegyesületet neveztek el róla (1996)
Nyíradonyban rendezvénycsarnokot neveztek el róla (2003)
A Csanádi Árpád Iskolában termet neveztek el róla
Harangi Imre váltófutás 239 kilométeres távon (2005)
Alakja felbukkan (keresztnév említése nélkül, de azonosítható módon) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.