Tornászként indult
Erdei János Makón született 1919. november 2-án, háromgyermekes parasztszülők családjába középső fiúként. 1932-ben Pelle István kétszeres olimpiai bajnokunk, Makón tartott tornászbemutatójának hatására, gyerekfejjel tett egy fogadalmat: „Én is olimpiai bajnok leszek.” A sportpályafutása ezért a tornával indult.
Végül az ökölvívásnál kötött ki
Erdei János 1934-ben kezdett el bokszolni. 1937-ben Makó, majd 1938-ban Szeged bajnoka és Délkerület bajnoka címet nyert. 1942-ben figyelt fel rá a MAC és vitte fel a fővárosba. Magyar bajnoki címet először 1943-ban szerzett. Ezt követte 1944-ben a második magyar bajnoki cím, szintén harmatsúlyban és szintén a MAC színeiben. A háború után hazaköltözött Makóra, ahol a szovjet hadifogságba esett bátyját helyettesítette a családi gazdaságban. Az ökölvívást kis szünet után a helyi csapatban folytatta. Makó színeit képviselve nyert 1948-ban vidéki bajnokságot és magyar bajnoki bronzérmet. 1949-től ismét a fővárosban öklözött, ekkor már a Ferencvárosi Torna Club színeiben – melyhez sportpályafutása végéig hű maradt. 1949, 1950, 1951-ben újabb három alkalommal nyert harmatsúlyban országos bajnokságot, amelyekért egyesülete később az „FTC örökös bajnoka” címet adományozta neki.
Európa-bajnoki bronzérmes, olimpiai ötödik
Hosszú pályafutása alatt összesen 42 alkalommal lépett szorítóba címeres mezben. Az 1951-es milánói ökölvívó Európa-bajnokságon is harmatsúlyban indult, ahol bronzérmes lett. Az 1952-es nyári olimpiai játékokon, Helsinkiben már pehelysúlyban indult, és az ötödik helyen végzett. A következő ötkarikás játékokra még elkezdte a felkészülést. 1953-ban azonban a Budapest bajnoka címért folyó verseny negyeddöntőjében bal szemét idegsérülés érte. Ezzel sportkarrierje kettétört, a válogatottba többször már nem került be. Az ökölvívást hazai versenyzők ellen folytatta, a kesztyűt 1956 közepén tette le végleg.
Makó dicsőséges fia
Az ökölvívás mellett, 1951-ben Makón elvállalta a makói járás TSB elnöki tisztségét majd a Kinizsi SE sportszervezője, szaktanácsadója volt. E néhány évtől eltekintve szakmájában köszörűsként dolgozott - később, mint kisiparos - nyugdíjazásáig. Kérésének megfelelően, olimpiai formaruhájában és a Himnusz elhangzása közben helyezték örök nyugalomra szülővárosában, a református ótemetőben. 2009-ben Makón a korábbi Városi Sportcsarnok felvette a nevét, emléktáblája is ennek falán látható. Tiszteletére többször megrendezték az Erdei János Ökölvívó Emléktornát.
Forrás
• www.olympedia.org
• www.arcanum.hu
• Kozák Péter:Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-I (Szekszárd, 1994)
• https://mnl.gov.hu/mnl/csml/hirek/ki_ez_az_erdei_janos
