Egy kéztörés terelte az edzői pályára
Általános iskolában szúrták ki a tehetségét, 11 évesen már bokszolt a Szekszárdi Dózsában, a harmatsúly serdülőbajnoka lett, 1969-ben már a felnőtt bajnokságon lett bronzérmes. Volt esélye, hogy kijusson a két aranyat hozó bukaresti Eb-re, de egy szemsérülés megakadályozta ebben. 1970-ben bevonult, Gyöngyösre került, és egy meccsen akkorát ütött, hogy eltörött a kézfeje. Ezzel felfelé ívelő karrierje is darabokra tört. Még ebben az évben Keszthelyen megismerte keletnémet feleségét, hozzá költözött Zwickauba, ahol a Trabant gyár harmadosztályú csapatához került, edzői pályafutása ott kezdődött.
Csepelről a válogatott, és a legendás Papp László mellé
Németországból 1976-ban jött haza, Csepelen lett edző, ahonnan két év múlva kirúgták. Papp László akkoriban a válogatott mellé keresett segítőt, és Adler Zsigmond őt ajánlotta, mert az ifik mellett úgy ítélte meg, hogy jó munkát végez. Az 1980-as és 1988-as olimpián is Papp másodedzője volt. Az 1985-ös nagy sikerű budapesti Európa-bajnokságon a magyar válogatott hat éremmel zárt, ha ott lehettek volna a Los Angeles-i olimpián, 2-3 érmet nyerhettek volna a versenyzők.
Politika és elnökség
Az 1990-es önkormányzati választásokon képviselő lett, az üzleti életben példás előmenetele után - belekóstolt a kaszinóbizniszbe is - 1996. októberében a hazai szövetség elnökévé választották. Az 1997-es budapesti világbajnokságon Kovács István és Erdei Zsolt is világbajnok lett, azóta sem sikerült ez a bravúr. Csötönyi 2017-ig vezette a szövetséget, időközben 2001-ben bekerült a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségébe is. 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.