Élete
Szegény jászberényi család sarja, a helyi Lehel csapatában kezdett sportolni 1944-ben. Az ökölvívásban pehelysúlyban kezdett, majd harmatsúlyban versenyzett. A klasszikus verekedős stílus képviselője volt, a védekezéssel nem törődött, minden ellenfele ellen úgy lépett ringbe: vagy kiüti vetélytársát, vagy őt ütik ki.
Élete legnagyobb sikere
Úgy jutott ki az olimpiára, hogy a magyar bajnokságon az 1947-ben Eb-aranyérmes Bogács Lászlót kellett legyőznie. Előbb kiütötte, majd egy pótmeccsen pontozással volt jobb nála. A magyar küldöttség hajóval érkezett Angliába, Csíknak nagy szerencséje volt, hogy Kárpáti Rudolf időben észrevette, hogy a Dakarba induló járatra akar felszállni.
„Ellenfeleire lidércnyomásként nehezedett ez az ütészuhatag, nemcsak hogy támadni, de védekezni sem tudtak, még levegőhöz sem jutottak mellette” - így méltatták.
“„
A döntőben az olasz Zuddas volt az ellenfele. A magyar küldöttség azért tartott a meccstől, mert Zuddast az a Steve Klaus készítette fel, aki az 1936-os olimpián még a magyar válogatott kapitánya volt. Klaus pontosan tudta, tanítványának csak akkor van esélye, ha minden csibészséget bevet. Ha ütött is egyet, utána fogott vagy fejelt. Csík lendületét így sem tudta megakadályozni, a korabeli angol lapok Tigrisnek is elnevezték.
A győzelmét az olaszok is elismerték. Jászberény díszpolgára lett, 1949-ben megnyerte a főiskolások vb-jét, aztán megnősült és abbahagyta.
1952-ben elhagyta a pamutgyárat, és a Dózsa Sport Club Rendőr Sportszázadába került főhadnagyi rangban, 1955-ig ott szolgált. Amikor hazatért szülővárosába, és szóvá tette az akkor kötelező beszolgáltatásokat, letartóztatták izgatás vádjával. 1956. szeptemberében disszidálni próbált, de nem sikerült a terve. A forradalomban aktív szerepet vállalt, 1956. december ötödikén hivatalosan hagyta el az országot, Bécsbe ment. Úgy volt, hogy felesége, és egyéves kislánya is vele tart, de meggondolták magukat. Ausztriából Londonba, nagy sikere helyszínére került, ahol szabóként dolgozott. Onnan került Ausztráliába, ahol meg is halt.
Díjai, elismerései
Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)