Az első ütések Jászberényben
Szegény jászberényi család sarja, apja napszámosként dolgozott, amíg el nem törte a gerincét. Két testvérét a második világháborúban veszítette el. A helyi Lehel csapatában kezdett sportolni 1942-ben, Farkas János fedezte fel benne a tehetséget. Az ökölvívásban pehelysúlyban kezdett, majd harmatsúlyban versenyzett. A klasszikus verekedős stílus képviselője volt, a védekezéssel nem törődött, minden ellenfele ellen úgy lépett ringbe: vagy kiüti vetélytársát, vagy őt ütik ki.
Az időben jött figyelmeztetés
Úgy jutott ki az olimpiára, hogy a magyar bajnokságon az 1947-ben Eb-aranyérmes Bogács Lászlót kellett legyőznie. Előbb kiütötte, majd egy pótmeccsen pontozással volt jobb nála. Ezzel váltotta meg a helyét az olimpiai csapatba. A magyar küldöttség hajóval érkezett Angliába, Csíknak nagy szerencséje volt, hogy Kárpáti Rudolf időben észrevette, hogy a belgiumi átszálláskor, Oostendében a Dakarba induló járatra akar felszállni, és szólt neki, hogy Szenegál helyett inkább tartson velük, és menjen Angliába.
A Magyar Tornádó mindenkit elsöpört
Az 54 kilósok közt induló Csík nem kapott könnyű sorsolást, európai ellenfele a döntőig nem is volt. A brazil Nascimentót az első körben kiütötte, a perui Saenzt pontozással verte. Ausztrál és Puerto Rico-i ellenfele sem tudta megállítani. A döntőben az olasz Zuddas volt az ellenfele. A magyar küldöttség azért tartott a meccstől, mert Zuddast az a Steve Klaus készítette fel, aki az 1936-os olimpián még a magyar válogatott kapitánya volt. Klaus pontosan tudta, tanítványának csak akkor van esélye, ha minden csibészséget bevet. Ha ütött is egyet, utána fogott vagy fejelt. Az előzményekhez hozzátartozik még, hogy a mérkőzés előtti éjszaka bölcsességfoga miatt kínzó fájdalom gyötörte Csíkot. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Sebes Gusztáv taxit hívott, elhajtottak a fogorvoshoz, aki kihúzta Csík fogát, így a zaklatott éjjel végére elmúlt a magyar sportoló fájdalma. Csík lendületét így már semmi sem ajándékozhatta meg, a korabeli angol lapok Tigrisnek is nevezték el, de a Magyar Tornádó becenév is ekkor ragadt rajta. A győzelmét az olaszok is elismerték. Itthon így méltatták:
„Ellenfeleire lidércnyomásként nehezedett ez az ütészuhatag, nemcsak hogy támadni, de védekezni sem tudtak, még levegőhöz sem jutottak mellette”
„„
Ausztráliába sodorta a forradalom
Csík még haza sem tért, amikor a munkahelyén, a Pamutgyárban előléptették. Jászberényben ünneplő tömeg várta. A korábbi olimpiai ezüstérmes gerelyhajító, Szepes Béla a sport után karikatúrákat rajzolt, és mikor Csíkot örökítette meg, annyit írt a neve mellé, hogy nem cséphadaró, hanem a legnagyobb gyorsaságra beállított légcsavar acélszárnyai. Jászberény díszpolgára lett, 1949-ben megnyerte a főiskolások vb-jét, aztán megnősült és abbahagyta. 1952-ben elhagyta a Pamutgyárat, és a Dózsa Sport Club Rendőr Sportszázadába került főhadnagyi rangban, 1955-ig ott szolgált. Amikor hazatért szülővárosába, és szóvá tette az akkor kötelező beszolgáltatásokat, letartóztatták izgatás vádjával. Hónapokkal később, 1956 tavaszán szabadult ki. 1956. szeptemberében disszidálni próbált, de nem sikerült a terve. A forradalomban aktív szerepet vállalt, 1956. december ötödikén hivatalosan hagyta el az országot, Bécsbe ment. Úgy volt, hogy felesége, és egyéves kislánya is vele tart, de meggondolták magukat. Ausztriából Londonba, nagy sikere helyszínére került, ahol szabóként dolgozott. Onnan 1959. januárban ment Ausztráliába, a legkeményebb fizikai munkákat is elvállalta. Sokszor volt munka nélkül, elszegényedve halt meg Sydney-ben, 49 éves korában. Temetésének költségeit barátai és a sporteredményeit tisztelők adták össze. Díszpolgári címét 1991-ben kapta vissza, Jászberényben utca viseli a nevét. A 2000-es olimpia idején Orbán Viktor miniszterelnök Schmitt Pál MOB-elnökkel együtt megkoszorúzta síremlékét.
Díjai, elismerései
Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)
Posztumusz 1956-os Magyar Szabadságkereszt (2016)
Forrás:
Ághassi Attila: A 184 olimpiai aranyérem története
Bóna Nándor: Csík Tibor, a szélvész öklöző
