Kétszeres bajnok versenyzőként
1917-ben egy barátja hatására ismerkedett meg az ökölvívással, a III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet), majd 1925-től a BTK (Budapesti Testgyakorlók Köre) versenyzője volt. 1924-ben Sas néven szerepelt a magyar válogatott első nemzetközi mérkőzésén Ausztria ellen, és ő szerezte az első győzelmet azzal, hogy kiütötte Voglt. 1925-ben légsúlyban magyar bajnok lett. A magyar válogatott tagjaként részt vett az első Európa-bajnokságon 1925-ben Stockholmban, összesen négyszer volt válogatott. 1928-ban a BTK-val magyar csapatbajnoki címet szerzett, majd visszavonult.
Edzőóriás
Az apró termetű Adler Zsigmond edzőóriássá, a sportág kiemelkedő alakjává vált. Még aktív sportolóként - tréner híján - edzői feladatokat látott el klubjában, majd 1928-tól 1948-ig megszakításokkal a BTK edzője volt. Hamar észrevették, hogy van szeme és tehetsége a szakmához, a klubedzőség mellett az 1930-as budapesti Európa-bajnokságra már ő készítette fel a válogatottat. Hogy valamit jól csinált, ahhoz nem férhet kétség sem, mert Énekes István, Széles János és Szabó Gyula aranyérmes lett. Az 1934-es Eb-n, valamint az 1932-es és 1936-os olimpián szereplő magyar ökölvívó válogatott edzője volt. 1940-ben a Testnevelési Főiskolán ökölvívó mesteri (ma: szakedzői) oklevelet szerzett. A BTK megszűnése után, 1948-tól 1970-ig a Vasas és az Újpesti Dózsa edzője volt.
A válogatott mellett
A klubedzőséggel párhuzamosan 1952-től 1972-ig a magyar válogatott vezetőedzője és szövetségi kapitánya volt, ám a sportvezetéssel kialakult ellentéte miatt több rangos versenyre nem utazhatott el. Legeredményesebb tanítványa a háromszoros olimpiai bajnok Papp László. Papp volt az első, aki háromszoros olimpiai bajnok lett. A válogatott élén is jól kiegészítették egymást. Az 1968-as mexikói olimpia után vették át a legjobbak felkészítését, és megteremtették a magyar ökölvívás újabb aranykorát: az 1969-es Eb-n Gedó György és Orbán László máris aranyérmeket szerzett. Két évvel később Gedó, Badari Tibor és Kajdi János nyert, Botos András ezüst-, Orbán bronzérmes lett. Az 1972-es müncheni olimpián Gedó első, Kajdi és Orbán második, Botos harmadik lett. Az 1970-es miskolci junior Eb-n öt arany-, két-két ezüst- és bronzérem volt a magyarok mérlege.
A sportág első mesteredzője
Adler Zsigmond - vagy ahogy ismerték őt, Zsi bácsi - 1961-ben, a sportágban elsőként érdemelte ki a mesteredző elismerést. A 1972-es müncheni olimpia után nyugdíjba vonult, emlékét 1984-től a Vasas által rendezett Adler Zsigmond-emlékverseny őrzi.