Fradi, Újpest, BVSC
A Ferencvárosban kezdte el pályafutását 1939-ben, majd 1944-ben az UTE-hez került. A második világháború után 1946 és 1948 között a Neményi MADISZ sportolója volt. Ez után lett a BVSC műugrója, ahol egészen húsz éves pályafutása végéig, 1959-ig sportolt. Az 1936-ban épült meg a Nemzeti Sportuszoda nyitott 50 méteres úszó- és szabvány szerinti műugró medencéje, ami igazi lökést adott a magyar műugrósportnak, ezt igazolták a negyvenes és ötvenes évek eredményei is.
Az első örökös bajnok
Első edzője Sárosi Imre volt, aki kiemelte az úszók közül és elkezdte neki tanítani a műugrás alapelemeit. Később Balla Béla irányításával dolgozott. Mindössze 16 évesen, 1940-ben nyerte első országos bajnoki aranyérmét. 1959-ig 32 alkalommal állhatott fel ob-n a dobogó legfelső fokára. Ebből 21-szer a BVSC színeiben. Ő lett a sportág első örökös magyar bajnoka.
Hajszálon múlt az aranyérem
Hatalmas versenyt vívott az 1947-es monacói Európa-bajnokságon a francia Nicole Pellisard-ral. A Zságotnál hét évvel fiatalabb francia 60,03 pontot gyűjtött, míg a magyar ugró 59,86-ig jutott. 1954-ben a negyedik, 1958-ban az ötödik helyen végzett. A főiskolai világbajnokságokon két arany- és egy-egy ezüst-, valamint bronzérmet szerzett.
Edzőként maradt a sportág mellett
Visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól és a BVSC-től. Edzőként dolgozott tovább és éveken át rendkívül eredményes munkát végzett. Tulajdonképpen csak nagyon ritkán tudott más egyesületbeli sportoló bajnoki címet nyerni az országos bajnokságokon. A nyolcvanas évek közepén Gerlach István lett az utódja a vezetőedzői beosztásban, de még évekig segítette a szakosztály munkáját.