Sportkarrierje, civil életútja
Az 1937-ben Kispesten született Sauer László édesapja, Stern György kereskedősegéd, édesanyja Sauer Irén varrónő volt. 1950-ben lett igazolt műugró, 1953-ig a Bp. Honvéd színeiben sportolt. 1954 és 1957 között a Bp. Lokomotív, a Bp. Törekvés, illetve a BVSC, és végül 1957 és 1964 között az Újpesti Dózsa műugrója volt. Edzői: Erdei László (1950–1952), Papp Bálint (1952–1956) és Balla Béla (1956–1964) voltak. Civilben 1955-ben villanyszerelő szakmunkásvizsgát, majd 1969-ben Kandó Kálmán Híradási p. Technikai érettségit és elektrotechnikai szakmunkásvizsgát tett. 1972-ben TFTI edzői oklevelet szerzett. Munkahelyei: Rákosi Mátyás Erőmű villanyszerelő (1955–1956), FAÜ Récsei Garázs villanyszerelő (1956–1961), Főv. Csarnok- és Piacigazgatóság villanyszerelő (1961–1964), Zöldért Nagyvásártelep művezető (1964–1987).
Egyszerre volt főtitkár és szövetségi kapitány
Sportolói pályafutását követően sem szakadt el a műugrástól, 1970-től edzőként dolgozott tovább a KSI-ben (1970–1975). Ezt követően a BVSC-ben (1975–1987) dolgozott: volt a műugrószakosztály edzője és nevelőedzője. 1975-től Gerlach Istvánnal közösen vezették az edzéseket a BVSC-ben, és az utánpótlásban végzett munkájukkal megalapozták a szakosztály későbbi eredményes fejlődését. Magyari Mihályné testnevelő segítségével hármasban kezdték toborozni a fiatalokat, a szakosztály pedig folyamatosan növekedett. A sportolók a korosztályos és felnőttbajnokságokon is jól szerepeltek, többnyire az egyesület által szerzett pontok egyharmadát megszerezve, ezzel megmentve a BVSC-t, és bent tartva a kiemelt egyesületek sorában. Gerlach Istvánnal közösen a műugrósport máig meghatározó alakjait nevelték fel. Tanítványai közül Némedi Károly, Kecskeméti Attila, Gerlach Ágnes, Haász Katalin, Nagy Ibolya és Cserba Brigitta magyar bajnokok lettek. Közben 1974 és 1975 között a magyar ifjúsági műugró-válogatott, majd 1978 és 1988 között a felnőttválogatott keretedzője, szövetségi kapitánya. 1994-ben lemondott a szövetségi kapitányi posztról, mert a Budapesti Műugró Szövetség főtitkára lett, de miután nem volt, aki helyettesítse, tovább vezette az edzéseket is. Edzői pályafutásának elismeréseként 1996-ban megkapta a mesteredzői címet. Sauer László, a BVSC-Zugló örökös tagja, a Magyar Edzők Társaságának alapító és örökös tiszteletbeli tagja, 2020-ban hunyt el, ugyanabban az esztendőben, mint Gerlach István.
Forrás
• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. III. kötet S-Z (Szekszárd, 1994)
• https://bvsc.hu/hireink/muugras/elhunyt-sauer-laszlo
• Nemzeti Sport, 1994. október (5. évfolyam, 268-298. szám) 1994-10-29/296. szám