Sauer László műugró mesteredző, a BVSC-Zugló Örökös Tagja. 1975-től Gerlach Istvánnal közösen vezették az edzéseket a BVSC-Zugló folyamatosan fejlődő műugró szakosztályában. A versenyzők száma egyre jobban növekedett és minden évben bajnoki címeket szereztek tanítványaik, ezzel az egyesület egyik legeredményesebb szakosztályává váltak. Továbbá nemzetközi versenyeken és olimpiákon is szerepeltek sportolóik. Sauer László a Magyar Edzők Társaságának alapító tagja, valamint a szervezet az Örökös Tiszteletbeli Tagságot is neki adományozta.

Születési hely
Kispest
Születési idő
1937. okt. 22.
Halálának ideje
2020. ápr. 22.
Halálának helye
Budapest

Életútja

Édesapja Stern György kereskedősegéd, édesanyja Sauer Irén varrónő. 1955-ben villanyszerelő szakmunkásvizsgát tett, 1969-ben Kandó Kálmán Híradási p. Technikai érettségit és elektrotechnikai szakmunkásvizsgát tett.1972-ben TFTI edzői oklevelet szerzett. Munkahelyei: Rákosi Mátyás Erőmű villanyszerelő (1955/56), FAÜ Récsei Garázs villanyszerelő (1956/61), Főv. Csarnok- és Piacigazgatóság villanyszerelő (1961/64), Zöldért Nagyvásártelep művezető (1964/87). 1950 és 1953 között a Bp. Honvéd, 1954 és 1957 között a Bp. Lokomotív, a Bp. Törekvés ill. a BVSC, és végül 1957 és 1964 között az Ú. Dózsa műugrója. Edzői Erdei László (1950/52), Papp Bálint (1952/56) és Balla Béla (1956/64) voltak.

Edzőként

Sportolói pályafutását követően sem szakadt el a műugrástól, 1970-től edzőként dolgozott tovább a KSI-ben (1970/75). Ez követően a BVSC -ben (1975/87) a műugrószakosztály edzője, és nevelő edzője. Közben 1974 és 1975 között a magyar ifjúsági műugróválogatott, majd 1978 és 1988 között a felnőtt válogatott keret edzője, szövetésgi kapitánya. Tanítványai közül Némedi Károly, Kecskeméti Attila, Gerlach Ágnes, Haász Katalin, Nagy Ibolya, Cserba Brigitta magyar bajnokok lettek. 1994-ben lemondott a szövetségi kapitányságról, mert a Budapesti Műugró Szövetség főtitkára lett, de mivel nem volt aki helyettesítse, így tovább vezette az edzéseket is. Edzői pályafutásának elismeréseként 1996-ban megkapta a mestereedzői címet.

Felhasznált irodalom

• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. III. kötet S-Z (Szekszárd, 1994) • https://bvsc.hu/hireink/muugras/elhunyt-sauer-laszlo • Nemzeti Sport, 1994. október (5. évfolyam, 268-298. szám)1994-10-29 / 296. szám

Egyesületei

1950 — 1953
Budapesti Honvéd Sportegyesület
Budapest
1954 — 1957
Budapesti Lokomotív Sport Kör
Budapest
1957 — 1964
Újpesti Dózsa
Budapest