A sportág mesteredzőjét, Nagy Károlyt tartják a magyar műugrósport megteremtőjének. Sportolóként egyaránt kétszer volt hazai bajnok műugrásban és toronyugrásban. 1930-ban edzői pályára lépett, és kinevelte a XX. század első felének olimpikonjait, Európa-bajnoki érmeseit és főiskolai világbajnokait.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1897. aug. 5.
Halálának ideje
1971. ápr. 13.
Halálának helye
Budapest

Műugrás mellett kézilabdában is bajnok volt

Az 1897. augusztus 5-én született Farkas Ödönt az akkori hírneves, sokszoros bajnok műugró avatta be a látványos, bátorságot és ügyességet kívánó sport rejtelmeibe. Versenyeken először 1920-ban indult. Egyesületi szinten előbb az FTC, majd 1926-tól az MTK színeiben szerepelt. Első jelentős eredményét 1921-ben érte el, amikor műugrásban magyar bajnok lett. Műugrásban 1926-ban és 1929-ben is magyar bajnoki címet szerzett, toronyugrásban pedig 1931-ben és 1932-ben lett bajnoki aranyérmes. 1926 és 1931 között négy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A műugrás mellett az FTC-ben vízilabdázott, az NTE és az MTK színeiben kosárlabdázott, sőt 1928-ban a BTVK (Belvárosi Testgyakorlók és Vívók Köre) csapatával aranyérmes lett az első alkalommal kiírt kézilabda-bajnokságban.

A sportág nagyjai neki köszönhetik eredményeiket

Már 1930-tól edzői munkát is vállalt, első jelentős tavítványa, Hidvégi László főiskolai világbajnok, Európa-bajnoki érmes volt, aki 1936-ban első magyar műugróként szerepelt a berlini olimpián. Először az MTK-ban, majd az FTC-ben edzősködött, a második világháború után pedig huzamosabb ideig a Budapesti Úszó Szövetség foglalkoztatta. Aki valaha számított valamit a magyar műugrósportban, kivétel nélkül az ő munkája nyomán érte el eredményeit, Hidvégi Lászlótól kezdve a szintén olimpikon Hódi Lászlóig, vagy a szintén főiskolai világbajnok és Eb-érmes Zságot Irénig, hogy csak a legnagyobbak közül említsünk néhányat. Eredményes munkájáért 1961-ben mesteredzői címet kapott. Nagy Károly egy igazi, vérbeli sportember volt, bár szigorúsága miatt sokan nem szerették. Viszont érdekes megjegyezni, hogy kortársai elismerték munkásságát, igaz, utólag. Talán szigorúságának köszönhető a sportág felfutása, hiszen a „diktatórikussága" nélkül ez nem következhetett volna be.

Emlékezete

Az 1971-ben bekövetkezett halála után, egészen az 1990-es évek közepéig évente megrendezték a műugrók Nagy Károly-emlékversenyét. Fia, ifj. Nagy Károly egy vándordíjat is alapított, melyet a férfi toronyugrás magyar bajnoka kap egy-egy évre.

Egyesületei

1920 — 1926
Ferencvárosi Torna Club
Budapest
1926 — 1933
MTK (-VM)