Gerlach

József

Testvérével, Istvánnal reggeltől estig kint játszottak a kispesti Hunyadi téren, mígnem egyszer csak oda ment hozzájuk egy férfi a világhírű, cirkuszban szereplő Hortobágyi ugrócsoportból. Jóskát környékezték, mindent ígértek neki. József mégis az uszodában kötött ki, ahol Papp Bálint fedezte fel a benne rejlő tehetséget. Jó orra volt, mert a világ egyik legnagyobb tehetsége állt előtte. Gerlach József a Bp. Lokomotív és a Bp. Törekvés (1956) műugrója lett. A melbourne-i olimpián műugrásban 8., toronyugrásban 4., ez a sportág eddigi legjobb magyar olimpiai eredménye, kizárólag tengerentúli ugrók előzték meg. Válogatottsága nem tartott sokáig, 1955-től 1956-ig volt. Testvére így emlékezett vissza:

Melbourne-ből nem tért haza, 1956-ban ment ki Amerikába, az Egyesült Államokban, Carlsbadban telepedett le. A University of Michiganan tanult az atlétikai tanszéken. Később kaszkadőrként szerepelt filmekben és tévéműsorokban. Már a Michigani Egyetem elvégzése közben a profik közé állt, ezért elvesztette ösztöndíját. Később profi világbajnok lett az 1960-as évek elején. A mutatványos munka előtt Gerlach három műugrót edzett, akik részt vettek az 1964-es olimpián, majd miután a mutatványos munka 1978-ban kiszáradt, segített egy lézerfény-show létrehozásában és népszerűsítésében, majd menedzsere, edzője és ügynöke volt profi szörfös fiának, Bradnek. Széles látószögű távcsövön keresztül figyelte a partról, felkeltette az érdeklődését, hogy a mozgás törvényei hogyan befolyásolják a sportot, és arra késztette, hogy fejlessze a Carveboardot. "Ez egy gördeszka, amely úgy működik, mint egy szörfdeszka" - mondta. Önálló sporteszközgyártó (craveboard) üzemet alapított. Az elmúlt 50 évben csupán egy alkalommal, édesanyja temetésére jött haza. Öccse, István műugróedző. Unokahúga, Ágnes két olimpián indult (1988, 1992).