Cserba

Brigitta

Apai dédnagyapja dr. Cserba Elemér ügyvéd, lapszerkesztő, Rákospalota első polgármesterének választották 1923-ban, magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott 1935-ben, a rendszerváltás után utcát neveztek el róla Budapest XV. kerületében. Brigitta iskolái: Budapest XIV., Ungvár Utcai Általános Iskola (1983), Kölcsey Ferenc Gimnázium (1987), Testnevelési Főiskola, műugróedző (1990). Klubjai: BVSC, műugró versenyző (1976–95), műugró edző (1993–2009), Bobcat ME, műugró edző (2009–12), Bp. Honvéd, műugró edző (2012– ). Nyelvtudás: angol. Hobbija a munkája, soha nem dolgozni megy az uszodába. Díjai: Az Év toronyugrója (1990, 1991), Zugló sportjáért (1992)

Nővére, Henriette kezdte előbb a műugrást, és hétéves volt, amikor levitte magával az uszodába, ahol a kitűnő edző, Sauer László azonnal meglátta benne a tehetséget, pedig még úszni sem tudott; könnyedén megtanulta a különböző ugrásokat. Sauer László javaslatára elindított egy abszolút kezdőkből álló csoportot a BVSC-ben; ezt nagy örömmel csinálta, mert régóta az volt a célja, hogy gyerekekkel foglalkozzon. A visszavonulása után edzői állást kapott a klubjában, és mindhárom versenyszámban tanította az ugrásokat a fiataloknak. Első sikerének azt tartja, hogy egy 14 éves fiút, 4 év műugrás után ki tudott juttatni az ifjúsági Európa-bajnokságra. Mivel ez egy „munkás” sportág, amelyben lassan jönnek az eredmények, a szakmai részeken túl pszichológusként is helyt kell állnia a medence partján, folyamatosan motiválnia kell a gyerekeket; büszke arra, hogy sok tanítványa lett korosztályos magyar bajnok. 2009-ben áthívták a Bobcat ME elnevezésű magánklubba, ebben az időszakban egyik versenyzője kijutott a felnőtt világbajnokságra is, majd három évvel később újabb feladatok, kihívások miatt váltott, és a Bp. Honvéd edzőjeként folytatta a munkát, a csapatában lévő fiatalok pedig mindig követték; mivel a műugrás mostoha körülmények között működik Magyarországon, állandó figyelemmel kíséri a külföldi versenyeket, sportolókat, sokat videóz, és a tanultakat igyekszik továbbadni a vele dolgozó ugróknak. Jelenleg is készít fel válogatott versenyzőket a nemzetközi versenyekre. A 2017. évi Budapesti Masters Világbajnokságon egy tanítványa, aki 25 év kihagyás után kezdett újra ugrani, világbajnoki ezüstérmes lett! Versenyzőként mindent alárendelt a sportnak, így el tudja mondani a tanítványainak, hogy a saját bőrén tapasztalta meg, minek mi a következménye, és ennek köszönhetően jobban hallgatnak rá a fiatalok. Jól tud bánni a gyerekekkel, akik ezért az uszodán kívül a barátjukként tekintenek rá.

1991-ben kijutott az athéni Európa-bajnokságra, ahol egy negyvenhárom éves magyar átkot megtörve a negyedik helyen végzett, és ezzel az eredménnyel kvalifikálta magát az 1992-es barcelonai olimpiára. Ekkoriban kétszer az Év toronyugrójának választották. Az ötkarikás játékokra való felkészülése nem sikerült jól, ezért bár abban az időben sok jelentős nemzetközi versenyen győzött, szereplése elmaradt a várttól. Hazatérve úgy döntött, megpróbálja a következő olimpiát is elérni, ezért edzőjével nehezítettek az ugrásokon, ám 1995-ben kiderült, hogy ennek dacára sem jut ki Atlantába, ezért befejezte pályafutását. Még aktív műugróként edzői képesítést szerzett így edzőként kezdett dolgozni.