A debreceni Refiből” indult
Balla Béla 1920-ban született Debrecenben. Az ottani református gimnázium tanulója volt, műugrásban és tornában is kitűnt ügyességével. Utóbbiban a DEAC sportolója volt. Miután Budapestre költözött, 1940-től a Ferencvárosi Torna Club, majd a Dózsa SE, aztán a Budapesti Dózsa SE mű- és toronyugrója volt 1954-ig. Toronyugrásban 11. lett a monte-carlói Európa-bajnokságon, második a Balkán Játékokon, 1947-ben. 1948-ban második helyezettként zárta a Balkán Játékokat (műugrásban is). 1949-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon negyedik lett. Műugrásban hatodik lett a budapesti FVB-n. 1942 és 1950 között tartozott a válogatott keretbe. Harmincéves korától edzőként dolgozott, részben a lila-fehéreknél, majd később a BVSC-ben, aztán az OSC-ben. Az 1970-es évek végétől országos szakfelügyelő is volt. 1961-ben kapta meg a mesteredzői címet. 1992. március 27-én hunyt el, az Óbudai Köztemetőben helyezték örök nyugalomra.