Sportpályafutása
Dr. Kollár Kornél Püspökladányból indult és az alföldi tájon szívta magába a lovak szeretetét. Az érettségi után a Magyar Néphadsereg tagja lett, ahol a tüzérekhez került, és így a lovak közelében maradhatott. Eredményes sportpályafutása 1946-ban kezdődött. A sokoldalú lovas — a díjugratástól kezdve a terepversenyig — sokféle versenyszámban indult, tíz évig a hazai élmezőnybe tartozott.
Edzőként is sikeres volt
Nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy 1956-ban kinevezték a Bp. Honvéd edzőjének. A katonai szolgálat és a sportolás mellett folytonosan képezte magát. 1954-ben eredményesen fejezte be a jogi egyetemet, 1964-ben pedig a Testnevelési Főiskolán szerzett edzői diplomát. Szakmai zsenialítása abban rejlett, hogy kiválóan ötvözte az örkénytábori lovaglótanároktól gyakorlatban elsajátított tudományt, a Testnevelési Főiskolán tanult pedagógiai és didaktikai módszerekkel.
Klubedzői teendői mellett1963-tól a magyar díjugrató és lovastusázó válogatott szövetségi kapitányi tisztét is betöltötte. A válogatottal két olimpiára is kijutott, 1972-ben Münchenbe, 1980-ban pedig Moszkvába. A szovjet fővárosban vezetésével a díjugrató csapat a negyedik helyen végzett, a sportág egyik legsikeresebb olimpiai eredményét érte el! Ezután nyugdíjba ment, de még két évtizedig, súlyos betegségéig, versenybíróként szolgálta a hazai díjugratást.
Munkásságát 1969-ben Mesteredzői címmel ismerték el.
A pasaréti honvéd lovarda ma Kollár Kornél nevét viseli.