Rendkívül sokoldalú lovas volt
Dr. Kollár Kornél Püspökladányból indult, az alföldi tájon szívta magába a lovak szeretetét. Az érettségi után a Magyar Néphadsereg tagja lett, ahol a tüzérekhez került, így a lovak közelében maradhatott. Eredményes sportpályafutása 1946-ban kezdődött. A sokoldalú lovas – a díjugratástól kezdve a terepversenyig – sokféle versenyszámban indult, tíz évig a hazai élmezőnybe tartozott.
Kapitányként olimpiai negyedik a díjugrató csapattal
Nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy 1956-ban kinevezték a Bp. Honvéd edzőjének. A katonai szolgálat és a sportolás mellett folytonosan képezte magát. 1954-ben eredményesen fejezte be a jogi egyetemet, 1964-ben pedig a Testnevelési Főiskolán szerzett edzői diplomát. Szakmai zsenialitása abban rejlett, hogy kiválóan ötvözte az örkénytábori lovaglótanároktól gyakorlatban elsajátított tudományt a Testnevelési Főiskolán tanult pedagógiai és didaktikai módszerekkel. Klubedzői teendői mellett 1963-tól a magyar díjugrató és lovastusázó válogatott szövetségi kapitányi tisztét is betöltötte. A válogatottal két olimpiára is kijutott, 1972-ben Münchenbe, 1980-ban pedig Moszkvába. A szovjet fővárosban vezetésével a díjugrató csapat a negyedik helyen végzett, a sportág egyik legsikeresebb olimpiai eredményét érte el. Ezután nyugdíjba ment, de még két évtizedig, súlyos betegségéig, versenybíróként szolgálta a hazai díjugratást. Munkásságát 1969-ben mesteredzői címmel ismerték el. A pasaréti honvéd lovarda ma Kollár Kornél nevét viseli.