A ló egy életre megbabonázta
A hatgyermekes, szerény anyagi lehetőségek közé születő Dallos Gyula fiatalon a labdarúgásban, az atlétikában és a korcsolyázásban is tehetséget mutatott. Négy évig a Haladásban futballozott, mások mellett Halmosi Zoltánnal, Iszak Sándorral és Kulcsár Ferenccel. 1962-ben azonban a Vas Népében meglátott egy felhívást a szombathelyi lovasiskola megalakulásáról, ahová felvételt hirdettek, és elment a próbára, amelyen öt percet ülhetett a lovon. „Miután felültettek, a lovarda vezetője, Makkos Vili bácsi megállította a lovat és megkérdezte, hol lovagoltam addig? Azt feleltem: »Bácsi, én életemben most ülök először lovon.« Ő pedig azt mondta: »Lássák meg, ilyenből lesz a lovas!« Öt év múlva, 1967-ben az ő lovával, Aranyálommal magyar bajnoki címet nyertem Szombathelynek” – idézte fel a kezdeteket a Nemzeti Sportnak 2019-ben adott interjújában. A sportágválasztásáról úgy nyilatkozott: „azért kizárólag a ló okolható – a ló egy életre megbabonázott.”
A csúcsot jelentő Európa-bajnoki bronzérem
1970-től volt a válogatott tagja, az olimpiai szakágakban 1972-től ő a legeredményesebb hazai lovas. 1989 óta tizenöt éven át folyamatosan a világ élvonalában jegyezték; pályafutása kiemelkedő sikere az 1993-as Európa-bajnokságon nyert bronzérme, amely a sportág hazai történetének egyetlen Eb-medálja, emellett volt világ- és Európa-bajnoki 7. helyezett. Eredménylistáját 11 világkupa-győzelem és 6 világkupadöntős szereplés gazdagítja, emellett – egyedülálló módon – 25 egyéni magyar bajnoki címet nyert.
Noha a legjobb eredményeit díjlovaglásban érte el, mindhárom olimpiai szakágban – díjlovaglásban, díjugratásban és lovastusában – képes volt kiemelkedő teljesítményre, amit jól példáz, hogy az 1972-es müncheni olimpiára még lovastusában készült.
Átok sújtotta ötkarikás játékok
1972-től ötször volt jó esélye az olimpiai indulásra, háromszor tett olimpiai fogadalmat és két olimpián volt jelen, azonban Aktion nevű lova sérülése és betegsége miatt egyik alkalommal sem indulhatott. Az első lehetőség, a müncheni részvétel azért hiúsult meg, mert – miként felidézte – a lovassport akkori vezetői úgy döntöttek, a fiatalok maradjanak itthon, az öregek utazzanak, akiknek több esélyük már nem lesz arra, hogy ötkarikás játékokon versenyezzenek. Végül a lovastusában induló magyarok közül csak Szabácsy István teljesítette a versenyt, a többieket kizárták.
Az úri szabótól tudta meg: nem indul Moszkvában
Dallos Gyulát az 1980-as játékokra már díjlovaglásban nevezték be Bordal nevű lovával, az olimpiai esküt is letette, végül mégsem utazhatott el a magyar küldöttséggel Moszkvába.
„1979 őszén Bázelből utaztam haza, ahová a svájciak hívtak lovat választani. A Hegyeshalomnál a vonatra szálló határőrök megkérték, nyissam ki a csomagomat. Valamilyen trükk folytán felmutattak egy kiadványt, amely állítólag nálam volt, s amelyben volt egy írás arról, hogyan ünnepelték meg az emigráns magyarok október huszonharmadikát. Értetlenül álltam a történtek előtt, miután én csak lovasújságot tettem a csomagba... A Keleti pályaudvaron a feleségemet a nyakában ülő hároméves gyerekünkkel félrelökték, engem pedig mint egy bűnözőt, géppisztollyal végigvezettek a pályaudvaron. Végül a magyar csapat formaruháját készítő úri szabótól, Schnitta úrtól kellett megtudnom, hogy nem utazom, ő közölte velem a ruhapróbán, hogy a nevem mellé az van írva: politikailag megbízhatatlan” – elevenítette fel a nem mindennapi történetet.
Háromszáz ló közül csak az övé lett beteg
A következő, 1988-as szöuli játékokon az induláshoz már minősülési procedúrán kellett a lovaknak átesniük – a tortúrát Dallos Gyula az akkor már tizenhat éves Bordallal nem vállalta. Négy évvel később, 1992-ben Barcelonában új társával, a világhírű Aktionnal azonban a minősülés nem volt kérdéses: a magyar lovas pályafutása során először kijutott az ötkarikás játékokra. Az orvosi vizsgálaton minden rendben volt, azonban a verseny reggelén a ló ápolójaként vele tartó feleségével együtt megdöbbentő látványban volt része: a lova reszketett, fel volt dagadva minden lába, és negyvenkét fokos láza volt. A diagnózis vírusfertőzés volt, amelyet a centrum majd' háromszáz lovából csak Dallosé kapott el.
Azt hittem, megsemmisülök. Borzalmas trauma volt, hogy noha minden más világversenyen az élmezőnyben végeztem, olimpián nem volt lehetőségem megmutatni, mit tudok. Aktion életéért tíz napig küzdöttek, végül helyrejött.
„„
Amerikai ajánlat és újabb kudarc
Az 1996-os olimpiát megelőzően Los Angelesben rendezték a világkupadöntőt, amely után ajánlatot kapott az amerikaiaktól: kettős állampolgárságért és havi tízezer dollárért cserébe az amerikaiakat kellett volna edzenie és az Egyesült Államok csapatában versenyeznie. Nemet mondott, majd ezúttal sem járt „szerencsével”. Az olimpián az állatorvosi csapat tagjai úgynevezett hajlítási próbára küldték a lovát, és miután az eredményt nem találták megfelelőnek, kizárták a magyar versenyzőt.
Hat évtizede a sport szolgálatában
Megannyi csalódás után sem fordított hátat a sportnak, a lovaskultúrának, sőt, több mint hat évtizede szolgálja szenvedéllyel és eredményesen. Edzőként ifjúsági és junior Európa-bajnokságokon, valamint világkupákon érmeket és értékes helyezéseket szerző tanítványokat nevelt. A mesteredzői címmel 1989-ben elismert szakember – aki 1983 és 1998 között a díjlovagló szakág szövetségi kapitánya is volt – itthon és Európa számos fejlett lovassporttal rendelkező országában (Ausztria, Dánia, Csehország, Németország, Szlovénia, Svájc, Amerikai Egyesült Államok) tart rendszeresen előadásokat és edzőtáborokat. A Szent István Egyetem lovastanára, valamint a Bécsi Sportegyetem óraadó tanára. A hazai és külföldi lovas szaklapokban számos cikke jelent meg, a díjlovaglás mesterfogásairól szóló két nagy sikerű szakkönyv szerzője. 1995-től az ország legeredményesebb díjlovas sportszervezete, a Xenophon Lovas Klub Kft. tulajdonosa, szakmai vezetője, edzője és lovasa. 2019. március 1-jétől a Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.
Felesége, Szabó Beáta egykori válogatott lovas és a díjlovagló szakág szövetségi kapitánya. Lányuk, Zsófia is válogatott díjlovas versenyző, szakedző, a díjlovasok korábbi szövetségi kapitánya.
Díjai, elismerései
• a magyar lovassport örökös bajnoka (1998)
• Vas megye örökös bajnoka (2007)
• mesteredző (1989)
• Dunakeszi díszpolgára (1996)
• Széchenyi-emlékérem (1989)
• 56-os Hűség a Hazához Érdemrend nagykereszt (2011)
• Magyar Érdemrend tisztikereszt (2015)
• a Magyar Sportért Díj (2009)
• a Ments Életet Alapítvány jószolgálati nagykövete (2016)
• a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem díszpolgára (2022)
• tiszteletbeli székely
