A magyar lovassport örökös bajnokának és mesteredzőjének, Dallos Gyulának ötször volt esélye olimpián indulni, háromszor fogadalmat is tett, végül egyetlen játékokon sem versenyezhetett. Az 1993-ban díjlovaglásban nyert Európa-bajnoki bronzérme máig a sportág honi történetének egyetlen Eb-medálja. A legendás szakember hat évtizede szolgálja a lovaskultúrát, 2019 óta miniszteri biztosként.

1
Európa-bajnokság
Születési hely
Kámon
Születési idő
1950. ápr. 11.

A ló egy életre megbabonázta

A hatgyermekes, szerény anyagi lehetőségek közé születő Dallos Gyula fiatalon a labdarúgásban, az atlétikában és a korcsolyázásban is tehetséget mutatott. Négy évig a Haladásban futballozott, mások mellett Halmosi Zoltánnal, Iszak Sándorral és Kulcsár Ferenccel; az olimpiai bajnok kapus Szarka Zoltánnal egy utcában is laktak. 1962-ben azonban a Vas Népében meglátott egy felhívást a szombathelyi lovasiskola megalakulásáról, ahová felvételt hirdettek, s elment a próbára, amelyen öt percet ülhetett a lovon. „Miután felültettek, a lovarda vezetője, Makkos Vili bácsi megállította a lovat és megkérdezte, hol lovagoltam addig? Azt feleltem: »Bácsi, én életemben most ülök először lovon.« Ő pedig azt mondta: »Lássák meg, ilyenből lesz a lovas!« Öt év múlva, 1967-ben az ő lovával, Aranyálommal magyar bajnoki címet nyertem Szombathelynek” – idézte fel a kezdeteket a Nemzeti Sportnak 2019-ben adott interjújában. A sportágválasztásáról úgy nyilatkozott: „azért kizárólag a ló okolható – a ló egy életre megbabonázott.”

A csúcsot jelentő Európa-bajnoki bronzérem

1970-től volt a válogatott tagja, az olimpiai szakágakban 1972-től ő a legeredményesebb hazai lovas. 1989 óta tizenöt éven át folyamatosan a világ élvonalában jegyezték; pályafutása kiemelkedő sikere az 1993-as Európa-bajnokságon nyert bronzérme, amely a sportág hazai történetének egyetlen Eb-medálja, emellett volt világ- és Európa-bajnoki 7. helyezett. Eredménylistáját 11 világkupa-győzelem és 6 világkupadöntős szereplés gazdagítja, emellett – egyedülálló módon – 25 egyéni magyar bajnoki címet nyert.
Noha a legjobb eredményeit díjlovaglásban érte el, mindhárom olimpiai szakágban – díjlovaglásban, díjugratásban és lovastusában – képes volt kiemelkedő teljesítményre, amit jól példáz, hogy az 1972-es müncheni olimpiára még lovastusában készült.

Átok sújtotta ötkarikás játékok

1972-től ötször volt jó esélye az olimpiai indulásra, háromszor tett olimpiai fogadalmat és két olimpián volt jelen, azonban Aktion nevű lova sérülése és betegsége miatt egyik alkalommal sem indulhatott. Az első lehetőség, a müncheni részvétel azért hiúsult meg, mert – miként felidézte – a lovassport akkori vezetői úgy döntöttek, a fiatalok maradjanak itthon, az öregek utazzanak, akiknek több esélyük már nem lesz arra, hogy ötkarikás játékokon versenyezzenek. Végül a lovastusában induló magyarok közül csak Szabácsy István teljesítette a versenyt, a többieket kizárták.

Az úri szabótól tudta meg: nem indul Moszkvában

Dallost az 1980-as ötkarikás játékokra már díjlovaglásban nevezték be Bordal nevű lovával, az olimpiai esküt is letette, végül mégsem utazhatott el a magyar küldöttséggel Moszkvába.
„1979 őszén Bázelből utaztam haza, ahová a svájciak hívtak lovat választani. A Hegyeshalomnál a vonatra szálló határőrök megkérték, nyissam ki a csomagomat. Valamilyen trükk folytán felmutattak egy kiadványt, amely állítólag nálam volt, s amelyben volt egy írás arról, hogyan ünnepelték meg az emigráns magyarok október huszonharmadikát. Értetlenül álltam a történtek előtt, miután én csak lovasújságot tettem a csomagba... A Keleti pályaudvaron a feleségemet a nyakában ülő hároméves gyerekünkkel félrelökték, engem pedig mint egy bűnözőt, géppisztollyal végigvezettek a pályaudvaron. Végül a magyar csapat formaruháját készítő úri szabótól, Schnitta úrtól kellett megtudnom, hogy nem utazom, ő közölte velem a ruhapróbán, hogy a nevem mellé az van írva: politikailag megbízhatatlan” – idézte fel a nem mindennapi történetet.

Háromszáz ló közül csak az övé lett beteg

A következő, 1988-as szöuli játékokon az induláshoz már minősülési procedúrán kellett a lovaknak átesniük – a tortúrát Dallos az akkor már tizenhat éves Bordallal nem vállalta. Négy évvel később, 1992-ben Barcelonában új társával, a világhírű Aktionnal azonban a minősülés nem volt kérdéses: a magyar lovas öt jelöltség és három eskütétel után pályafutása során először kijutott az ötkarikás játékokra. Az orvosi vizsgálaton minden rendben volt, azonban a verseny reggelén a ló ápolójaként vele tartó feleségével együtt megdöbbentő látványban volt része: a lova reszketett, fel volt dagadva minden lába, és negyvenkét fokos láza volt. A diagnózis vírusfertőzés volt, amelyet a centrum majd' háromszáz lovából csak Dallosé kapott el.

Azt hittem, megsemmisülök. Borzalmas trauma volt, hogy noha minden más világversenyen az élmezőnyben végeztem, olimpián nem volt lehetőségem megmutatni, mit tudok. Aktion életéért tíz napig küzdöttek, végül helyrejött.

Amerikai ajánlat és újabb kudarc

Az 1996-os olimpiát megelőzően Los Angelesben rendezték a világkupadöntőt, amely után ajánlatot kapott az amerikaiaktól: kettős állampolgárságért és havi tízezer dollárért cserébe az amerikaiakat kellett volna edzenie és az Egyesült Államok csapatában versenyeznie. Nemet mondott, majd ezúttal sem járt „szerencsével”. Az olimpián az állatorvosi csapat tagjai úgynevezett hajlítási próbára küldték a lovát, és miután az eredményt nem találták megfelelőnek, kizárták a magyar versenyzőt.

Hat évtizede a sport szolgálatában

Megannyi csalódás után sem fordított hátat a sportnak, a lovaskultúrának, sőt, több mint hat évtizede szolgálja eredményesen. A Szent István Egyetem lovas tanára, a Bécsi Sportegyetem óraadó tanára. A mesteredzői címmel 1989-ben elismert szakember itthon és Európa számos fejlett lovassporttal rendelkező országában (Ausztria, Dánia, Csehország, Németország, Szlovénia, Svájc, Amerikai Egyesült Államok) tart rendszeresen előadásokat és edzőtáborokat. A hazai és külföldi lovas szaklapokban számos cikke jelent meg, a díjlovaglás mesterfogásairól szóló két nagy sikerű szakkönyv szerzője. 1989-től a Xenophon Lovas Klub szakedzője, a Xenophon Lovas Oktatóközpont tulajdonosa, edzője és versenyzője.
2019. március 1-jétől a Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

Címei, elismerései

• a Magyar Lovassport örökös bajnoka
• Vas megye örökös bajnoka
• mesteredző
• Dunakeszi díszpolgára
• Széchenyi-emlékérem
• az 56-os Hűség a Hazához Érdemrend nagykereszt
• Magyar Érdemrend tisztikereszt
• Magyar Sportért Díj,
• tiszteletbeli székely
• a Ments Életet Alapítvány jószolgálati nagykövete

Forrás

https://www.nemzetisport.hu/egyeb-egyeni/2019/11/a-joisten-kegyeltje-akit-a-lo-egy-eletre-megbabonazott

Utolsó frissítés: 2026. 04. 24. 14:09

Egyesületei

1962 — 1968
Szombathelyi MEDOSZ
1968 — 1970
Budapesti Honvéd
Budapest
1970 — 1999
Budapesti Lovas Klub
1999 —
Xenophon Lovas Klub

Eredményei

1993
Lipica
Szlovénia
Díjlovagló Európa-bajnokság
Díjlovagló Díjlovaglás egyéni
3
1994
Hága
Hollandia
Díjlovagló-világbajnokság
Díjlovagló Díjlovaglás egyéni
7
1991
Donaueschingen
Németország
Díjlovagló Európa-bajnokság
Díjlovagló Díjlovaglás egyéni
7