Gól a Real Madrid ellen
Weimper István 1953. augusztus 27-én, Budapesten született. Tízéves korában a Soroksáron legendás Szamosi Mihály irányítása alatt kezdett futballozni, 17 évesen már tagja volt az NB I B-ben bajnok első csapatnak, majd néhány hónappal később, 1971. augusztus 8-án, az MTK ellen bemutatkozott az első osztályban. 1974-ben igazolt a Bp. Honvédhoz, az első ottani edzések egyikén ragasztotta rá Kocsis Lajos a magyar futballban azóta is ismert becenevét, a Paripát. Az erőteljes, „angol típusú” középcsatár 1975–1976-ban és 1978–1979-ben 17-17, 1977–1978-ban 16 gólt ért el az NB I-ben, az az időszak volt pályafutása legjobbja. Az 1979–1980-as idény végén bajnokként búcsúzott. Emlékezetes korszaka volt a tatabányai is, amelyben, pályafutása kedvenc edzője, Lakat Károly csapatában, gólt lőtt a Real Madrid ellen is. Túl a harmincon rövid ideig Görögországban is futballozott, majd Győrben zárta le élvonalbeli pályafutását.
Hatszor a válogatottban
A válogatottban az argentinok elleni, budapesti győzelemkor debütált 1976. március 27-én, az öt újonc egyikeként. Az ellenfélnél kilenc későbbi világbajnok játszott. 1976-ban, 1977-ben és 1979-ben is két mérkőzésen szerepelt az A-válogatottban.
A válogatott pályaedzőjeként segítette Bicskei Bertalant
Visszavonulása után edzőként, illetve pályaedzőként dolgozott, Bicskei Bertalan segítője is volt az A-válogatottnál 1998 és 2001 között. Irányította a Dunavarsány (1994-1997), a Tököl (2001-2003), a Taksony (2003-2005) és a Gyál (2005–2016) csapatát is.