Verebes

József

Verebes József 1941. március 23-án, Budapesten született, játékos-pályafutását a Bp. Kinizsiben (így nevezték akkor a Ferencvárost) kezdte 1952-ben, közel tíz esztendőn keresztül játszott a klub színeiben. Az 1961–1962-es idényben szerepelt az NB I-ben is. 1971-ig futballozott az Oroszlányi Bányász, BVSC, a Ganz-MÁVAG, a Budafok és a Középítők együttesében is. Visszavonulása után a 43. számú Állami Építőipari Vállalat sportszervezője lett, az 1977–1978-as idényben a játékvezetők felkészülését segítette.

A következő szezont a Kecskeméti SC-ben töltötte, majd rövid ideig Sülysápon dolgozott. Pályafutása első nagy ugrása 1980-ban jött el, amikor a Videoton szerződtette. Az 1980–1981-es szezonban a negyedik helyen végzett a bajnokságban. Az edző az új szezonra Győrbe távozott. A Rábánál kezdődött Verebes diadalmenete, az első két idényben bajnok lett – korábban soha nem tudta még nem fővárosi klub megvédeni a bajnoki címét a magyar labdarúgó-élvonalban –, illetve a következő három szezonban kétszer a második, egyszer a harmadik helyen végzett a zöld-fehérekkel. 1984-ben MNK-finalista volt, de az NB II-es Siófok nagy meglepetésre 2-1-re legyőzte Székesfehérváron.

Az 1986 nyarán távozó Verebes nem sokáig maradt munka nélkül: miután az MTK-VM elveszítette a következő idény elején az első két bajnokiját, vezetői a Mágushoz fordultak. Verebes érkezése után az MTK szinte elfelejtette a vereséget. Az edzőváltáskor még az utolsó helyen álló gárda bajnokként zárta az idényt. Verebes csapatában egységet alkottak a tapasztalt és a fiatal játékosok. Ahogyan azt alakulataitól a nyolcvanas években megszokhattuk, az MTK szerezte abban az évben a legtöbb gólt! A következő években is maradt a bátor támadójáték, egyéves kihagyás után a következő két szezonban ismét a bajnoki aranyért harcolt a csapat. 1990-ben az utolsó forduló előtt még vezetett az Újpest előtt, de kikapott az akkor még az osztályozó elkerüléséért harcoló Váctól! Verebes József 1987 elején az A- és az olimpiai válogatott szövetségi edzője is lett, korábban nem volt példa arra, hogy valaki a bajnoki címre törő csapatot, valamint a két legfontosabb válogatottat is irányíthassa. Erre a korszakra olyan emlékezetes mérkőzések jutottak, mint a lengyelek elleni hazai 5-3, Détári Lajos álomgóljával, vagy a júliusi, lipcsei mérkőzés, amely lezárta első kapitányi korszakát.

1992-ig dolgozott az MTK-nál, majd a Kispest-HFC-hez igazolt. Általában, ha valaki Verebes József edzői sikereit lajstromozza, könnyedén citálja a Rába ETO csapatával nyert két, illetve az MTK-VM-mel szerzett egy bajnoki címet, vagy akár a két klub élén begyűjtött ezüst- és bronzérmeket. Ritkán esik szó arról az – immár csak statisztikai érdekességnek számító, de mégis igaz – apróságról, hogy a Mágus az 1992–1993-as idény végén bajnoki címet szerzett Kispest-Honvédot is irányította. Más kérdés, hogy a kispestiek nem az első nyolc fordulóban elért ötvenszázalékos mérlegnek köszönhették az aranyérmet. Verebes József 1993-ban ismét Győrbe szerződött, az ETO-hoz, amelyet az ötödik helyre vitt fel. Csodát azonban ő sem tudott tenni, két év után szakított a klubbal. Közben megkapta a második kapitányi kinevezését, 1993. szeptember 8. és 1994. június 8. között összesen tíz mérkőzésen vezette a nemzeti csapatot. kapitányságát a hollandok elleni 1-7 és a belgák elleni 1-3 zárta le – mentségére legyen mondva, nem akarta vállalni ezeket a mérkőzéseket.

Pályafutása csupán néhány mérkőzés erejéig, de a Vasasnál folytatódott (1995), majd dolgozott Diósgyőrben, a Szegedi AC-nél, a Videotonnál, Gödöllőn, a Pápai LC-nél, az Újbuda TC-nél és Nagytétényben is. 2011-ben a Győri ETO-nál kapott újabb feladatot, az öregfiúk csapatát irányíthatta. Emellett előadásokat tartott a Fehér Miklós Akadémián, részt vett az ETO utánpótlásedzőinek képzésében, illetve a tehetségek felkutatásában, Verebes József, a Mágus 2016. március 13-án, Budapesten, súlyos tüdőbetegségben hunyt el.