Puskásék között, a válogatottban
Szabó Imre Erdélyben, Ürmösön született, 1918. június 3-án. A csak névrokon Szabó Gábor sportújságíró, sporttörténész nyomozta ki, hogy a család azért menekült el egy évvel később a Brassó megyei településről, mert a családfő nem írta alá a románoknak a kívánt hűségnyilatkozatot. A família Szombathelyre került, ott kezdett futballozni, ott is hagyta abba, csak három évet játszott Budapesten, miután klubja úgy gondolta, szüksége lehet a jobbszélsőért kapott „váltságdíjra”. A háború utáni második mérkőzésen debütált a válogatottban, amikor a Szusza, Zsengellér, Puskás belsőhármas két oldalán ő játszott a jobb-, a salgótarjáni Vincze Gyula pedig a balszélen. 1952-től a Szombathelyi Dózsa, a Szentgotthárd, a Haladás, aztán a Pamut és ismét a Dózsa edzője volt Vas megyében, majd a jogutód SzSE-Dózsa, aztán a Sabaria és a Sárvári Kinizsi gárdáját dirigálta. 1980 tavaszán a legjobb négy közé jutott a Sabariával a Magyar Népköztársasági Kupában.