Simek

Péter

Simek Péter 1980. január 30-án született Móron. Bakonycsernyén nőtt fel, az édesapja is játszott alacsonyabb osztályú csapatokban, ő is szinte naphosszat rúgta a labdát, mégis viszonylag későn, 13 évesen lett igazolt futballista. Egy megyei tehetségkutatón figyeltek fel a gyorsaságára, azonnal bekerült a korosztályos megyei válogatottba, majd Fejér és Tolna közös csapatába egy országos torna előtt. Azt követően igazolt le a környék első számú klubjába, az akkoriban gyakran nevet váltó Videotonhoz. Nyolcadik osztályos általános iskolás volt akkor. A Vidiben végigjárta a grádicsokat, az 1997–1998-as idényben már a tartalékcsapatban is játszott. Kaotikus idény volt az a székesfehérvári klub életében, Disztl László, majd (egyetlen fordulóban) Szabó József, aztán Vágó Attila és végül Csongrádi Ferenc is irányította a csapatot. Péter Vágó Attilánál, a március elsejei, MTK elleni mérkőzésen mutatkozott be az élvonalban, a Milinte – Makrickij – Schindler, Szabó B. – Magyar J., Vancsa, Urbonas, Dvéri, Róth – Waltner, Miklós tizenegy kezdett, ő második csereként, a 82. percben váltotta Waltner Róbertet. Abban a szezonban még nyolc mérkőzésen játszott, majd klubot váltott, több csapattársával, így Dvéri Zsolttal együtt a rivális Gázszerhez igazolt. Hartyáni Gábor rendszeres játéklehetőséget adott neki, másfél idény alatt harmincnyolc meccsel gyarapította élvonalbeli fellépései számát. A Gázszer azonban 1999 végén megszűnt, újra váltani kellett. 2000 elejétől a Vasasban futballozott, előbb dr. Mezey György, majd Bozsik Péter keze alatt. Az első, a csonka és a második, a teljes is jól alakult, a piros-kékek mindkétszer a harmadik helyen végeztek az élvonalban. A 2001–2002-es szezonban ellenben minden rosszra fordult: a Vasas az utolsó helyen zárt, s ezzel kiesett a Borsodi Ligából.

Mivel Simek Péter szerződésében szerepelt egy pont, amelynek alapján a piros-kékek kiesés esetén kötelesek kölcsönadni, nem követte a csapatot a második osztályba, hanem az Újpest játékosa lett. A ZTE elleni Szuperkupa-győzelemmel kezdődött újpesti korszaka, amelyben három szezon alatt 76 bajnoki meccset játszott. A legjobb idényében, a 2003–2004-esben valóban csúcsformában futballozott. A Magyar Labdarúgóliga megválasztotta az Év játékosának, s az első helyen végzett a Nemzeti Sport osztályzatai alapján kialakult rangsorban is. Pályafutása legjobb bajnoki helyezését jelentette az ezüstérmet hozó második, a lilák mindössze egy ponttal maradtak le a Ferencváros mögött. 2003. novemberében, az észtek elleni, rossz emlékű hazai mérkőzésen bemutatkozott az A-válogatottban is. (Összesen kilenc meccset játszott 2005. február 2-ig a nemzeti tizenegyben, pályára léphetett a brazilok budapesti vendégjátékán is. Gellei Imrénél debütált, aztán a további mérkőzései Lothar Matthäus kapitányságának idejére estek.) 2005 nyarán nem a legjobb szájízzel távozott Újpestről. Előző május elsején, a DVSC-AVE Ásványvíz elleni bajnoki mérkőzésen keresztszalag-szakadást szenvedett. Közel féléves kihagyásra kényszerült, hiába szerződtette volna őt a dél-koreai Puszan I Park, hiába utazott ki orvosi vizsgálatra, az ázsiai klub vezetői, akkor még azt gondolták, hogy egy időre lemondhatnak róla. Simek Péter korábban megállapodott már anyaegyesületével, hogy amennyiben nem megy külföldre, visszatér Székesfehérvárra. A klub úgy is leszerződtette, hogy akkor még legalább két és fél hónapos kihagyás várt rá. Utóbb kiderült: a Fehérvár FC sem járt rosszul. Noha a szélső csak októberben játszhatott ismét, s nyolc mérkőzés után távozott, nehéz anyagi helyzetben lévő klubjának jól jött a temesvári Politehnicától kapott 400 ezer euró, akkori áron körülbelül százmillió forint. Sérülése miatt nem sikerült jól a romániai kaland, ráadásul az érkezésekor még Gheorghe Hagi által irányított, kiemelkedő költségvetésű Poli 2006 őszére fizetésképtelenné vált, a magyar játékos is pereskedni kényszerült.

Nem volt sokkal jobb anyagi helyzetben az FC Fehérvár sem, ahova visszatért. A tavaszi idényben még csak három, a 2007–2008-as szezonban 27 bajnokin játszott, miközben decemberben az MLSZ megvonta a székesfehérvári klub licencét a kaotikus és súlyos adósságokkal terhelt anyagi helyzet miatt. Garancsi István érkezése után még egy évet maradt a klubnál, majd 2009 februárjában ismét az Újpesthez igazolt. Két és fél évet töltött lila-fehérben, az volt élvonalbeli pályafutásának utolsó sikeres időszaka. Előbb a második, majd a negyedik, végül a hatodik helyen végzett a csapattal. 2011 nyarán ismét egy régi állomáshelyre tért vissza, a Vasashoz. Mindössze hat bajnoki mérkőzésen tudott játszani – a tavasz nagy részét száműzetésben, az NB III-as csapatnál töltötte –, s azzal le is zárta élvonalbeli pályafutását. A 2012–2013-as idényben a piros-kékek NB II-es csapatában játszott, mindössze három mérkőzésen. A következő idényt elkezdte még az NB III-as REAC-nál, aztán a Bakonycsernye, majd 2014 őszén az Aszód csapatában is játszott néhány mérkőzést, sőt felbukkant a 2015–2016-os szezonban a BLSZ II-ben, az Újbuda második csapatában is. 2017-ben a Siófok pályaedzőjeként tevékenykedett, 2018-ban a Videoton U17-es csapatának edzője lett. Az elmúlt években az M4 sportcsatorna egyik állandó szakértője.