Labdarúgás
Mesteredző

Sebes
Gusztáv

Az Aranycsapat szövetségi kapitánya, akinek szaktudását sokkal többre tartják külföldön, mint esetenként Magyarországon. A futballtörténelem egyik legjobb válogatottjával világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bajnok, Európa-kupa-győztes volt.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1906. jan. 22.
Halálának ideje
1986. jan. 30.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Háromszoros bajnok a Hungáriával

Sebes (eredetileg Scharenpeck) Gusztáv Budapesten született, 1906. január 22-én. Csillag Péter, a Nemzeti Sport a futball és az irodalom legjobbjainak kapcsolatát értően vizsgáló főmunkatársa vetette fel, hogy Guszti bácsi az egyik könyvében iskolatársaként jegyezte József Attilát, akad olyan vélelem, amely szerint a cipészként dolgozó öreg Scharenpeck lehetett esetleg a Csoszogi, az öreg suszter ihletője. Sebes Gusztáv a Vasas ifjúsági játékosa volt, 1924-ben Párizsba ment dolgozni, ott két klubban is játszott a munkája mellett. Hazatérése után rövid ideig a MOM SK-ban futballozott. Utána az MTK profi csapatához, a Hungáriához szerződött. Háromszor nyert bajnoki címet a kék-fehérekkel (1928–1929, 1935–1936, 1936–1937), 1936-ban a válogatottban is játszott.

Az Aranycsapat szövetségi kapitánya

Visszavonulása után az Elektromos kispadján kezdte edzői pályafutását, majd a WMKASE, a SZAC, a Wesselényi Miklós SE és a Budafoki MTE edzője volt, utóbbit már a háború után vezette. Az igazán jelentős, politikai szerepvállalással összefonódó sportszakmai karrierje 1945-ben kezdődött, amikor az MLSZ Edzői Testülete elnökének választották. 1948-ban lett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1951-től a sportirányítás legfőbb szerve, az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese. 1949-től irányította a válogatottat, vezetésével a magyar csapat megnyerte az 1952-es olimpiát, első Nagy-Britannián kívül érkezett csapatként Londonban győzte le az angolokat. Pályafutásának csúcsa lehetett volna az 1954-es világbajnokság, a döntőben azonban a magyarok vereséget szenvedtek. 1956 nyaráig volt szövetségi kapitány, irányítása alatt a válogatott 69 hivatalos mérkőzésből 50-et megnyert és csupán 7 vereséget szenvedett.

Szaktanácsadói munkák

1956 utáni szakvezetői pályafutásának állomásai: az Újpesti Dózsa szaktanácsadója (1957–1960), a Bp. Honvéd szaktanácsadója (1960–1961), a magyar utánpótlás-válogatott szövetségi edzője (1963–1965), a Diósgyőri VTK szaktanácsadója (1968). Francia nyelvtudásának és a magyar labdarúgás tekintélyének köszönhetően Sebes Gusztáv fontos szerepet játszott az UEFA, az Európai Labdarúgó-szövetség megalapításában. 1955 és 1960 között a szervezet alelnöke is volt. Egy négytagú bizottság tagjaként ő dolgozta ki az Európa-bajnokság (akkori nevén Nemzetek Kupája) rendszerét. Külföldön sokkal többre tartják, mint itthon.

Az LA Times minden idők harmadik legjobb futballedzőjének nevezte

Az ezredforduló környéki szavazásokon a Los Angeles Times minden idők harmadik legjobb futballedzőjének nevezte, kiemelve azt a finoman szólva is vitatható tételt, hogy „Sebes Gusztáv volt a lángész az 1950-es évek rendkívüli magyar csapata mögött.” A nemzetközi futballsajtó gyakorta használja vele kapcsolatban azt a megállapítást, hogy az Aranycsapat mögött ő volt az agy. Sebes Gusztávról nem jelent meg könyv, de ő kettőt is írt. 1955-ben A magyar labdarúgás címmel jelent meg kötete, majd 1981-ben látott napvilágot önéletrajzi könyve, az Örömök és csalódások. Budapesten hunyt el, 1986. január 30-án.

Egyesületei

1921 — 1924
Vasas SC
1925 — 1926
Sauvage Nomades
Franciaország
1926 — 1927
Club Olympique de Billancourt
Boulogne-Billancourt
1927 — 1927
MOM SK
Budapest
1927 — 1940
Hungária FC
Budapest