Labdarúgás

Moór
Ede

Tehetséges csatár volt, a Vasasban, kiemelkedően sikeres idényében 30 gólt is szerzett, de ma már leginkább edzőként emlékezünk rá. 1974 októberében, Bozsik József szívbetegsége miatt megbízott szövetségi kapitányként vezette a válogatottat, 1975 márciusáig.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1919. feb. 19.
Halálának ideje
1976. dec. 17.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Legjobb éveit a Vasasban töltötte

Moór Ede 1919. február 19-én született Budapesten. A ma már Józsefvároshoz tartozó Tisztviselőtelepen nőtt fel, a Széchenyi István Gimnáziumba járt, ő volt az ottani KISOK-csapat kapitánya és egyben szakosztályvezetője. 1936-ban megjelent az MLSZ értesítőjében, hogy „Moór Edét, a Széchenyi reálgimnázium tanulóját, kinek iskolája a Ferencvárosi Vasutas SK keretéhez tartozik, a Ferencvárosi TC részére kiadja.” Az ifjú középcsatár némi huzavona után, valóban a Ferencvárosi Torna Clubba igazolt, majd egy évvel később átlépett a BVSC-be. A háború után a Zuglói MADISZ játékosaként már az élvonalban futballozott, mégpedig olyan jól, hogy a Vasashoz igazolt. A piros-kékeknél egy ideig Illovszky Rudolffal, Kubala Lászlóval és Szilágyi Gyulával alkotta a csatársort. Összesen 133 meccset játszott az élvonalban, 43 gólt szerzett. Pályafutását a budapesti Lokomotívban fejezte be.

Megbízott szövetségi kapitány 1974–1975-ben

Edzőként bő évtizeden át kisebb csapatoknál dolgozott, a Sztálinvárosi Vasas (1955. február–1956. február), a Váci Bástya, illetve a névváltoztatás után a Váci SE (1956. február–1957. június), a BVSC (1957–1960), a Szentendrei Honvéd (1960–1961), a Székesfehérvári VT Vasas (1961–1964. január), a Szegedi EAC (1964. január–1965. december), majd három hónapon keresztül a Miskolci VSC munkáját irányította. Az év végéig élt volna a szerződése a borsodi vasutasklubnál, ám a Bp. Honvéd „kikérte”. A hivatalos közlemény szerint „az MVSC elnöksége a magasabb érdekek figyelembe vételével úgy döntött, hogy hozzájárul a szerződés felbontásához, 1966 nyarától a Bp. Honvéd szakosztályvezetőjének nevezték ki, onnan került 1970 nyarán Salgótarjánba. Élvonalbeli trénerként az volt a harmadik állomáshelye, a BVSC és a SZEAC után. Az SBTC-vel érte el legnagyobb klubedzői sikerét, harmadik lett az 1971–1972-es bajnokságban a bányászcsapattal. 1974 tavaszán az ifjúsági válogatottat vezette, októberben került, Bozsik József betegsége miatt, az A-válogatotthoz. Március végén, betegségére hivatkozva, lemondott. 1975 nyarán a Tatabányai Bányász szerződtette, a kék-fehérek edzőjeként hunyt el, tragikus hirtelenséggel, 1976. december 17-én.

Egyesületei

1936 — 1937
Ferencvárosi Torna Club
Budapest
1937 — 1944
Budapesti Vasutas SC
Budapest
1945 — 1946
Zuglói MADISZ
Budapest
1946 — 1949
Vasas Sport Club
Budapest
1949 — 1950
Debreceni Lokomotiv
Debrecen
1950 — 1951
Budapesti Lokomotiv
Budapest