Arany, ezüst, bronz a lilákkal
Kovács Zoltán 1973. szeptember 24-én született Budapesten. A Nagytétényi Kohászban kezdett futballozni, majd 1992 és 1994 között az MTK játékosa volt. 1994 és 1996 között a BVSC-t erősítette, és az 56 NB I-es meccsén 11 gólja volt. 1996-ban ezüstérmet szerzett a Szőnyi úti együttessel. A Kispest-Honvéd elleni páros kupadöntő (1-0 és 0-2) egyik felvonásán sem kapott szerepet. 1996-ban a fővárosi vasutasoktól igazolt az Újpesti TE-hez, de közben egy fél szezont kölcsönben a Pécsi MFC-ben töltött. Az 1996–1997-es bajnokságban ezüstérmes lett a lilákkal, 32 meccsen 18 gólt szerzett, csak Illés Béla és Sándor Tamás ért el nála több gólt. Az 1997–1998-as bajnokságot az Újpest nyerte, Kovács Zoltán az ősz végén Görögországba igazolt, a tavaszt a PAOK Szalonikiben töltötte, 14 meccsen 5 gólt rúgott a PAOK-ban, amely a 4. helyen zárt a bajnokságban. 1998 késő tavaszán visszatért az UTE-ba. Az 1998–1999-es bajnokság végén bronzzal gyarapította gyűjteményét, az Újpest tagjaként.
Két gól a Szuperkupa-döntőben
2000 nyarán az FC Châteauroux csapatához szerződött. Két esztendő múlva tért vissza a franciáktól a Megyeri útra. Odakint, a második osztályban, 49 mérkőzésen 14 gólt szerzett. Éppen a legjobbkor toppant be ismét a IV. kerületiek ajtaján, ugyanis Siófokon Szuperkupa-döntőt kellett vívniuk a bajnok ZTE-vel. 2002. július 20-án 3-1-re győztek a lilák, a két gólt is szerző Kovács Zoltán vezérletével. 2004. februárban Kínába igazolt. A 2004-es őszi szezon közben hazajött a Sencsen Csienlipao csapatától, amellyel különben bajnoki aranyat nyert a kínai Szuperliga történetének első szezonjában. Annak ellenére is, hogy súlyos anyagi gondokkal küzdött az egyesület, a játékosok fél éven keresztül nem kaptak fizetést.
Visszatérve a 2004–2005-ös bajnokságban 16 mérkőzésen szerepelt az újpestieknél, négy találatot könyvelt el. 2005. október 29-én, a Pápa elleni hazai mérkőzés 7. percében keresztszalag-szakadást szenvedett. A szezont a Borsodi Ligában ezüstéremmel zárták a „violák”. 2008-ban júniusában kényszerből a Győri ETO FC-be távozott, s a kisalföldi városban tett pontot élvonalbeli karrierje végére 2008 decemberében. 2009 tavaszán az Erőmű SE-ben játszott, Zombori Zalánnal és Tamási Zoltánnal. 2009 őszén Nagytétényben, 2013-ban az SBTC-ben futballozott – amatőr alapon.
Nyitány góllal, a norvégok ellen
1997. június 8-án mutatkozott be a nagyválogatottban. Jobb kezdésről nem is álmodhatott volna, már a 22. percben bevette a norvégok kapuját a Népstadionban világbajnoki selejtezőn. Sőt a második mérkőzésén is gólt szerzett a máltaiak ellen. A termékeny nyitányt nem követte hasonló folytatás, még 18-szor öltötte magára a címeres felszerelést, ám több találatot nem ért el benne. 2005. október 12-én játszott utoljára a nemzeti tizenegyben.
Sportvezetői karrier
2009-től az újpesti utánpótlásban tevékenykedett, 2010 januárjában sportigazgatónak nevezte ki a grémium. 2011 júliusában felbontották a vele kötött szerződést, akkor távozott a Megyeri útról. 2013 júliusa és 2014 júniusa között a DVTK-nál töltött be sportigazgatói pozíciót. Utána visszatért Újpestre, ahol 2015 márciusáig dolgozott. Július 1-től a BFC Siófok sportigazgatója volt, akkoriban gyakorta vendégeskedett a köztelevízió labdarúgó-műsoraiban elemzőként. 2015 augusztusától 2021 júliusának közepéig a többször is nevet váltó Fehérvár sportigazgatójaként tevékenykedett. 2022-ben úgy tűnt, tulajdonosként tért vissza Újpestre, ez a terv nem realizálódott, viszont főtanácsadóként segítette a klubot. 2025 nyarán a Diósgyőri VTK sportigazgatója lett.