Tizenkilen évesen az NB I-ben
Korsós Attila Győrben született 1971. december 25-én. Tehetségét édesapjától, Korsós Istvántól örökölte, aki 1966. szeptember 28-án pályára lépett a magyar válogatottban Franciaország ellen. Fia a Rába ETO futballistája volt 1985 és 1992 között, 1991. június elsején, a Tatabányai Bányász ellen esett át a tűzkeresztségen az NB I-ben. 1992 nyarán a Soproni LC-hez igazolt, az első idényt még az NB II-ben töltötte. A feljutás után 39 mérkőzésen 3 gólt szerzett a Hűség Városának akkor már EMDSZ-Soproni LC-nek nevezett klubjában. A következő állomáshelye a Videoton FC Fehérvár volt, a piros-kékeknél szűk két és fél szezont húzott le. (1995 őszén már a bajnokság közben igazolt a Vidihez). Az első idényében csak 12 meccsen játszott, ellenben az 1996 nyarától kezdődő másfél évben pályafutása addigi legjobb teljesítményét nyújtotta, 47 mérkőzésen 14 gólt szerzett. 1998 tavaszán, az élvonalban 104 mérkőzésen szerzett 17 góllal a háta mögött Újpestre igazolt. A lehető legjobb ütemben érkezett: a lila-fehérek az idény végén bajnoki címet nyertek. Korsós a tavaszi szezonban 15 mérkőzésen 4, a következő, teljes évben 28 meccsen 13 gólt szerzett.
Bicskei Bertalan bízott benne leginkább
A nagyválogatottban 1998. március 25-én szavazott először neki bizalmat a visszatérő Bicskei Bertalan szövetségi kapitány. Máig emlékezetes mérkőzésen győzött 3-2-re Bécsben a nemzeti tizenegy. Korsós Attila 2001. szeptember 5-ig összesen 11-szer viselte a címeres trikót, és háromszor volt eredményes. Közben megfagyott körülötte a levegő a Megyeri úton, miután tartozás miatt feljelentette a lilákat. Mivel voltak nem teljesített követelései, egyoldalúan felbontotta a szerződését Újpesten (ahol – elmondása szerint – „katasztrofális körülmények közé” került), és az SV Wüstenrot Salzburghoz távozott. Nem vágta végleg be maga után az ajtót, ezt bizonyítja, hogy hamarosan egy évre kölcsönben visszatért a lila-fehérekhez. Nem tartott sokáig az idill, 2000 októberében az Újpest átadólistára tette. Kacifántos utat járt be azon az őszön: a Salzburgból elment az Admira-Wackerhez, onnan novemberben Fehérvárra került. Eredetileg csak 2000. december 31-ig, majd 2001. június 30-ig vették őt kölcsön a piros-kékek, de nem a mödlingiektől, hanem a Salzburgtól. A Vasas meg is óvta miatta a Videoton ellen elveszített MK-meccsét, mert az angyalföldi grémium szerint jogtalanul játszott a Magyar Kupában, ám az MLSZ elutasította a beadványt. Korsós nemigen törődött a körülötte zajló jogi hercehurcákkal, hanem a grúzok elleni válogatott mérkőzésen – a mezőny legjobbjaként – hat perc alatt kétszer is betalált a hálóba, a Videotonban pedig a 16 meccsén 5 találatot könyvelt el.
Fiatalon elköszönt az élvonaltól
2001 nyarán visszament az őt kikölcsönző Salzburghoz és a Grazer AK ellen győztes góllal jelezte, hogy nem lehet őt egykönnyen leírni. A csatár két idény alatt 29 mérkőzésen 5 gólt szerzett az osztrák Bundesligában. 2002 tavaszán betegség miatt pihenni kényszerült. Tárgyalt a Videotonnal, azonban nem sikerült megegyezni a feleknek. Fehérváron edzett, szóban dűlőre is jutott a Vidivel, ám mikor a klub vonakodni kezdett, ősszel jogi úton felszólította a vezetőségét, hogy „érvényesítse a korábbi ígéretét, és ennek köszönhetően a futballista mégis csak a Videotoné lett.” Tizennyolc mérkőzésen öt gólt szerzett az idényben, 2003 nyarán, mindössze 32 évesen lezárta élvonalbeli pályafutását. Korsós Attila eredményei: magyar bajnok (Újpest, 1997–1998), bajnoki bronzérmes (Újpest, 1998–1999), kupadöntős (Újpest - 1998, Videoton - 2001). Az 1998-as Magyar Kupa-döntőn ő volt a lilák balszélsője az MTK elleni vesztes (0-1) mérkőzésen. 2001. június 13-án is végigjátszotta az Üllői úton a DVSC–Videoton 5-2-es MK-finálét.
Negyvenkilenc évesen az NB III-ban
2003 és 2006 között a Gyirmót FC mezét viselte, utolsó idényében az NB II legjobb játékosaként bizonyította, még a legmagasabb osztályban lenne a helye. 2006-tól egy évig az Intergrál-DAC játékosa, majd 2008 tavaszán a Győri Dózsa edzője volt. (Közben leigazolt egy osztrák klubhoz.) Egy évet kihagyott, regenerálódott, majd 2009-től az ESK Ménfőcsanakban kezdte újra, egy ideig a játékos-edzői posztot betöltve. 2010 tavaszán már Hajszán Gyula edzette a csapatot, benne korábbi válogatott játékosokat, Korsós Atilát, Puglits Gábort és Herczeg Miklóst. A 2011–2012-es megyei bajnokságban Korsós 36-szor vette be az ellenfelek hálóját, elnyerte a gólkirályi címet. A 2014–2015-ös idényben, 44 évesen, 30 mérkőzésen 7 gólt szerzett a megyei első osztályban az immár WHB Ménfőcsanak ESK-nak nevezett alakulat színeiben. 2020 őszén egy mérkőzésre visszatért az akkor NB III-as csapatba, 49 évesen játszott harmadik osztályú bajnokit, egyébként nem sokkal korábban lett a klub sportigazgatója. Éveken keresztül vezetett egy sportlétesítményt Győrben, három műfüves pályával, egy lábteniszpályával, szervezte a városi kispályás bajnokságot. Mostanság trafikok üzemeltetésének koordinációjával foglalkozik.