Amatőr szélső hátvédből gyöngyhalász
Konkoly Béla 1926-ban az UMTE, az Újpesti Munkásképző Torna-Egyesület futballistájaként kezdte a pályafutását, majd az UTSE csapatában, az Újpesti Törekvés Sport Egyesületben játszott két évet. 1936-ban lépett át az Újpesti Torna Egyletbe, de egy térdsérülés 1938-ban kényszerűen lezárta játékos-pályafutását. Azonban a futballtól nem tudott elszakadni. Először a kölyökjátékosokkal kezdett foglalkozni, ma azt mondanánk, scoutként, de mennyiben szebben hangzik az, hogy gyöngyhalászként járta a pályákat, akkoriban még elsősorban Újpesten és környékén, s igyekezett minél több tehetséges fiút a lila-fehérekhez igazolni.
Már huszonhat évesen, amatőr futballista (szélső hátvéd…) korában az UTE kölyökcsapatának intézőjeként ügyködött. Kirádi Ervin és Várnai Lajos voltak az első olyan játékosok, akik az ő közreműködésével kerültek a Megyeri útra (valamivel túl az 1930-as évek derekán, mindketten tagjai voltak az 1945-ös, az 1945–1946-os és az 1946–1947-es bajnokcsapatnak). 1943-ban ő volt az intézője az UTE Budapest-, majd országos bajnokságot nyerő ifjúsági csapatának.
Igen közel álltak a szívéhez az 1960-as években a csapathoz került fiatalok. „Noskó, Harsányi, Horváth, Dunai III, Fazekas, Zámbó, Nagy Laci, Tóth Andris Újpestre kerülésénél egyaránt én asszisztáltam” – mondta. A kettő között pedig, rátalált Török Gáborra a Jacquard, Göröcs Jánosra az Izzó, Kuharszky Bélára és Káposzta Benőre a Gyárépítők vagy Sóvári Kálmánra a Sashalom csapatánál. Mind-mind válogatottak lettek. Később fontos szerepe volt abban is, hogy Fekete László és Törőcsik András a BVSC-ből a Dózsához kerültek. Bár gyakran mondta, hogy egy vonaljeggyel, meg egy átszállóval bukkan rá a legnagyobb tehetségekre, hajdanán ő győzte meg Kaposváron Bene Ferencet, hogy öltözzön lila-fehérbe. A legendás gólkirály mesélte:
Konkoly Béla bácsi egyengette az utamat. Még Marcaliban játszottam, amikor már tudott rólam, s tulajdonképpen még meg sem melegedtem Kaposvárott, amikor meggyőzött arról, hogy az Újpesti Dózsában, és majd a magyar válogatottban lesz a helyem. Akkori edzőm, Avar Ricsi, az egykori újpesti gólzsák is így képzelte a jövőmet, így hát Konkoly Béla bácsi hamarosan megváltotta számomra a jegyet.
„„
Langfelder Patyi tanítása
„Engem még a felejthetetlen Langfelder Patyi bácsi tanított meg rá, hogy a csapatépítésben a tehetségek felfedezése a legfontosabb. Ö magyarázta meg, hogy nincs olyan egyesület a világon, ha akár tucatnyi gyerekcsapatot szerepeltet is, hogy biztosítani tudná a teljes utánpótlást. Szükség van mindig az igazolásokkal való erősítésre. Ez nemcsak az adott egyesületnek fontos, hanem az egyetemes labdarúgásnak is. Én erre a területre koncentráltam mindig. De nehogy arra gondolj, hogy a futballistákat mind én fedeztem fel. Szó sincs erről. Azoké az érdem, akik először látták meg bennük a tehetség szikráját, s akik megteremtették számukra a fejlődés feltételeit, akik annyi szeretettel egyengették jövőjük útjait. Az én szerepem annyi volt, hogy nyitott szemmel jártam a terepen, semmit nem engedtem el a fülem mellett, nem kíméltem időt és fáradságot, mert elhatároztam, hogy így szolgálom a sportágat és a lila-fehéreket” – mondta már közel a hetvenhez Tabák Endre újságírónak, hogy állami kitüntetésben részesült a labdarúgásért végzett társadalmi munkájáért.
Társadalmi munkás
A II. világháború vége után, az UMTE történetének legszebb éveiben Újpest piros-fehér klubját segítette intézőként. 1949-ben aztán rövid ideig még az UTE nevet viselő, aztán a Dózsa családba tartozó lila-fehér klub intézője lett. Sokféle beosztásban dolgozott, hivatalosan soha nem fizetett alkalmazottként, hanem ahogyan akkor mondták, társadalmi munkában. Az Egyesült Izzóban volt állásban.
„Hivatalosan nyugdíjas vagyok – mondta 1973-ban. – Egyébként az Újpest első csapatánál működöm, mint intéző, játékosszerző, egyszóval amolyan mindenes” – mondta, arra is utalva, hogy neki nem a cím, a rang volt igazán fontos. 1993. január 21-én, egy csütörtöki napon közölte a Nemzeti Sport az előző nap szomorú hírét: „Szerdán hajnalban, súlyos betegség után, 83 éves korában elhunyt Konkoly Béla, az UTE örökös tagja, egykori labdarúgó szakosztályvezető, a szakosztálynak nyugdíjas korában is aktív munkatársa.”
