Kétszeres válogatott futballista a „33” FC-ből
Koch Nándor Kolozsváron született 1885. július 7-én. Értelmiségi családban nőtt fel, édesapja, Koch Antal (1843–1927) szintén országos hírű geológus volt. Koch Nándor 1900 őszén kezdett futballozni a vízivárosi klubban, tizenkét évig játszott állandóan a fekete-fehér színekben. „A magyar válogatott csapatnak két ízben volt tagja, 1904-ben és 1905-ben, mindkétszer az osztrákok ellen. Többször volt főiskolai válogatott. Klubjában végigment az összes tisztségeken, ma társelnöke. Kétszer volt tagja az MLSZ, egyszer a BLASZ tanácsának, működött az amatőrzsűrikben és a fellebbezési bizottságban. Tiszteletbeli elnöke a trénerkollégiumnak s legújabban tagja a BT fegyelmi zsűrijének” – foglalta össze addigi sporttevékenységét a Nemzeti Sport 1930-ban. Ő maga is készített egy kis rezümét:
„A budai fekete-fehérekhez fűződik sportpályafutásom minden kedves emléke. Végigharcoltam velük a dicsőséges napokat, amikor berúgtuk az első magyar gólt a megközelíthetetlennek hitt angol kapuba, amikor legyőztük a prágai Slavia félelmes csapatát, amikor az első és második helyet vívtuk ki a mi időnk egyik legélénkebb csatáján, a hatos tornán és amikor két ízben is visszaverekedtük magunkat a II. osztályból a magyar futball első sorába. Ez a kis budai klub szerezte meg számomra azt a dicsőséget, hogy kétszer is tagja lehettem az osztrákok ellen küzdő válogatott csapatnak, s hogy részt vehettem a magyar Cambridge–Oxford mérkőzéseken, a Tudományegyetem és Műegyetem futballcsapatainak viharzó küzdelmeiben.”
Elismert pedagógus, természettudós és újságíró
Civil életének állomásait az Életrajzi lexikon is rögzítette: „A budapesti egyetemen 1908-ban természetrajz-vegytan középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1909-ben bölcsészdoktor is lett. 1909–1910-ben a budapesti József Műegyetem ásványtani tanszékén tanársegéd, majd 1910 és 1929 között gimnáziumi tanár a Szent István Gimnáziumban. 1929 és 1935 között a Budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló középiskolájában, a »Trefortban« tanított. 1935-től a pécsi, 1939 és 1948 között pedig a székesfehérvári tankerületi főigazgatóságon dolgozott. Fő kutatási területei a tatai Kálvária-domb és a Gerecse-hegység földtani viszonyainak vizsgálata, Krassó-Szörény vármegye és Budapest területének földtani kutatása, a jurakori tengeri képződmények fáciesbeli változásai, az Adriai-tenger oceonográfiai vizsgálata. Mindemellett 1924 és 1934 között a Sporthírlap segédszerkesztője, 1930 és 1938 között a Tenger című folyóirat szerkesztője volt. Társszerzőként jegyezte A sport enciklopédiája, illetve a Sport és játék című könyveket. Mint pedagógus részt vett több középiskolai reform előkészítésében, több középiskolai tankönyvet írt a természettudományos tárgyak oktatásához.”
