Több sportágban is ügyesnek bizonyult
Kiss Lászlóné Lukács Katalin 1950. május 28-án született Szécsényben. Harminckét éves koráig nem volt lehetősége arra, hogy élvonalbeli sportoló legyen. Viszont már általános iskolás korától kiemelkedően ügyes sportoló volt, kitűnt atlétikában és asztaliteniszben is. Pályafutása „otthoni” szakaszáról érdemes idézni Szenográdi Ferenc a Nógrád című megyei napilap 2007. július 31-i számában megjelent írását.
„Szécsényben a Lukács családban hét gyermeket neveltek fel a szülők. Valamennyien szerették és még mindig szeretik a sportot. Életük rövidebb vagy hosszabb szakaszában versenyszerűen sportoltak. Közülük Katalin az, aki nemcsak Szécsény, megyénk, de az ország sporttörténetébe is beírta a nevét. Nővérével, Máriával 10 éven át – 1970-80-ig – a salgótarjáni NB Il-es kézilabdacsapatban játszottak. Katalin a kézilabdázás mellett szívesen és örömmel futballozott, gyakran beállt a fiúk közé játszani. A Skála Áruházban, nővérével, Rózsával, aki az ÁFÉSZ-nél dolgozott, megszervezték a női labdarúgócsapatot. A lányok a női Magyar ifjúság-kupa labdarúgótornán a pécsiek mögött a 2. helyen végeztek. Hazánk legismertebb, legjobb női labdarúgócsapata a budapesti Femina, 1982-ben Salgótarjánban bemutató mérkőzéssorozatot tartott. A futballgálára a szécsényi Skála csapatát is meghívták. A szécsényiek csupán 3-2 arányban kaptak ki a Feminától.”
A jók között is a legjobbak közé tartozott
A fővárosi klub vezetői csapatukba hívták az ellenfél legjobb játélkosát, így lett az akkor már családanya Kiss Lászlóné Lukács Katalin a Femina játékosa. Hamarosan kiderült: a jók között is a legjobbak közé tartozik. Bár eleinte Salgótarjánból ingázott a fővárosba, bekerült előbb a Budapest-válogatottba, majd 1985. április 9-én, a magyar női válogatott első hivatalos mérkőzésén ő volt a csapatkapitány. 1990-ben megválasztották az Év női játékosának. A Feminával 1988-ban és 1991-ben is bajnok lett, majd miután klubot váltott, a Renovával is nyerni tudott. 1997-től a Hungária-Viktóriában játszott, az ezredfordulóig.
