Az öccsét vélték válogatottnak helyette
Kanyaurek István 1889. április 28-án született Budapesten. Szomorú ezt írni, de élettörténete különleges, hiszen majdnem egy évszázadon át a források nem őt, hanem öccsét, Kanyaurek Lipótot tüntették fel válogatott labdarúgóként. Annak ellenére is – ahogyan azt az egész történetet felgöngyölítő Pataki Gyula és Biczó Zalán kinyomozták –, hogy Lipót abban az időben, amikor a Kanyaurek családnév bekerült a válogatottak névsorába, mindössze 12 éves volt. Kanyaurek István neve a Törekvésben bukkant fel 1906-ban, majd a Typograhiához került, ahonnan 1908-ban a Nemzeti Sport Club soraiba lépett át. Ebből a klubból került be 1909 májusában a válogatottba.
A Nemzeti Sport írta 1910 novemberében: „Kanyaurek István, a NSC kiváló játékosa, aki katonai szolgálatainak teljesítése céljából Bécsbe távozott, a Wiener Sport Club csapatában fog szerepelni.”
1912 végén került Győrbe, az ETO-hoz. Két évvel később behívták katonának, 1915-ben nyoma veszett.
