Joghallgatónak ment Prágába, futballcsillag is lett
Kalocsay Géza 1913. május 30-án született Beregszászon, magyar állampolgárként. A város 1921-ben Csehszlovákia része lett. Otthon a Beregszászi FTC-ben (Futball és Tenisz Club) játszott, majd, miután felvették a prágai Károly Egyetem jogi karára, a Spartához igazolt. 1932 és 1937 között öt esztendőt futballozott ott, egyszeres csehszlovák bajnok, négyszeres ezüstérmes, egyszeres Közép-európai Kupa-győztes és egyszeres döntős volt. Bekerült a csehszlovák válogatottba, kint járt az 1934-es olaszországi világbajnokságon – bár ott nem lépett pályára, őrzött ezüstérmet a tornáról. A csehszlovák válogatottban egyébként 1933 és 1935 között három mérkőzésen játszott.
Csehszlovák után magyar válogatott is lett
1937 és 1939 között Franciaországban, a Lille OSC gárdájában futballozott, az utolsó évben kupadöntős volt csapatával. Miután a francia szövetség a háború kitörése után megtiltotta a külföldi játékosok szerepeltetését, Kalocsay Géza Magyarországra költözött. Előbb a Kispestben, majd a Ferencvárosban, végül az Újpestben játszott. A háború után néhány mérkőzésen játszott még a SZAC Barátság csapatában. A zöld-fehérekkel magyar bajnok is lett 1941-ben. 1940 tavaszán két mérkőzésen szerepelt a válogatottban is.
Nagy edzői sikerek külföldön
Edzői pályafutását 1948-ban a Nyíregyházi Madiszban kezdte, majd a Pápai Perutz (1949–1951), a Debreceni Dózsa (1951), a Debreceni VSC (1951–1952), a Szegedi Honvéd (1953) következett. Kint járt az 1954-es svájci világbajnokságon, az ellenfelek feltérképezésében segédkezett. 1954-ben és 1955-ben a Vasas Izzó edzője volt, 1956-ban a Pécsi Dózsát irányította. Érdekes módon, pályafutása akkor lódult meg, miután külföldre ment. Előbb a belgrádi Partizannál (1957–1958), majd a belga Standard Liège-nél (1958–1961) dolgozott. 1961–1962-ben az Újpesti Dózsa, majd 1963 és 1965 között a Nasr Athlétique de Hussein Dey-nél, Algírban dolgozott. 1964-ben bajnoki második lett a sárga-pirosakkal, az volt a klub addigi legnagyobb sikere. 1966 és 1969 között a lengyel Górnik Zabrzénél élte pályafutása fénykorát. 1970-ben hazatért – ebben az évben kapott mesteredzői címet –, a Ferencváros (1970), a Videoton SC (1971–1972) és az MTK (1972–1974) edzője volt. 1974 és 1980 között Pakisztánban tevékenykedett. Pályafutását Egyiptomban, a kairói Nationalnál (más néven al-Ahlynál) zárta le 1980 és 1982 között. Sikerlistája: belga bajnok (1960–1961), lengyel bajnok (1966–1967), kétszeres Lengyel Kupa-győztes (1968, 1969), kétszeres egyiptomi bajnok (1980–1981, 1981–1982), az Egyiptomi kupa győztese (1981), az Afrikai Bajnokcsapatok Kupája győztese (1982), utóbbinál a döntők idején már nem ő volt a csapat edzője. Dr. Kalocsay Géza Újpesten élt utolsó éveiben, 2008. szeptember 26-án hunyt el.