Labdarúgás
Mesteredző

Kalocsay
Géza

Az első magyar futballista, aki világbajnoki érmet vehetett át, igaz, a csehszlovák válogatott tagjaként, mégpedig úgy, hogy nem játszott az olaszországi tornán. Dr. Kalocsay Géza varázslatos karriert futott be, három országban futballozott, kettőben bajnok is volt. Edzőként belga, algériai, lengyel és egyiptomi bajnoki címet is begyűjtött.

Születési hely
Beregszász
Születési idő
1913. máj. 30.
Halálának ideje
2008. szept. 26.
Halálának helye
Budapest
Becenév
Kacsa
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Joghallgatónak ment Prágába, futballcsillag is lett

Kalocsay Géza dr. 1913. május 30-án született Beregszászon, magyar állampolgárként. A város 1921-ben Csehszlovákia része lett. Otthon a Beregszászi FTC-ben (Futball és Tenisz Club) játszott, majd, miután felvették a prágai Károly Egyetem jogi karára, a Spartához igazolt. 1932 és 1937 között öt esztendőt futballozott ott, egyszeres csehszlovák bajnok, négyszeres ezüstérmes, egyszeres Közép-európai Kupa-győztes és egyszeres döntős volt. Bekerült a csehszlovák válogatottba, kint járt az olaszországi világbajnokságon – bár ott nem lépett pályára, őrzött ezüstérmet a tornáról. A csehszlovák válogatottban egyébként 1933 és 1935 között három mérkőzésen játszott.

Csehszlovák után magyar válogatott is lett

1937 és 1939 között Franciaországban, a Lille OSC gárdájában futballozott, az utolsó évben kupadöntős volt csapatával. Miután a francia szövetség a háború kitörése után megtiltotta a külföldi játékosok szerepeltetését, Kalocsay Géza Magyarországra költözött. Előbb a Kispestben, majd a Ferencvárosban, végül az Újpestben játszott. A háború után néhány mérkőzésen játszott még a SZAC Barátság csapatában. A zöld-fehérekkel magyar bajnok is lett 1941-ben. 1940 tavaszán két mérkőzésen szerepelt a válogatottban is.

Nagy edzői sikerek külföldön

Edzői pályafutását 1948-ban a Nyíregyházi Madiszban kezdte, majd a Pápai Perutz (1949–1951), a Debreceni Dózsa (1951), a Debreceni VSC (1951–1952), a Szegedi Honvéd (1953) következett. Kint járt az 1954-es svájci világbajnokságon, az ellenfelek feltérképezésében segédkezett. 1954-ben és 1955-ben a Vasas Izzó edzője volt, 1956-ban a Pécsi Dózsát irányította. Érdekes módon, pályafutása akkor lódult meg, miután külföldre ment. Előbb a belgrádi Partizannál (1957–1958), majd a belga Standard Liège-nél (1958–1961) dolgozott. 1961–1962-ben az Újpesti Dózsa, majd 1963 és 1965 között a Nasr Athlétique de Hussein Dey-nél, Algírban dolgozott. 1964-ben bajnoki második lett a sárga-pirosakkal, az volt a klub addigi legnagyobb sikere. 1966 és 1969 között a lengyel Górnik Zabrzénél élte pályafutása fénykorát. 1970-ben hazatért, a Ferencváros (1970), a Videoton SC (1971–1972) és az MTK (1972–1974) edzője volt. 1974 és 1980 között Pakisztánban tevékenykedett. Pályafutását Egyiptomban, a kairói Nationalnál (más néven al-Ahlynál) zárta le 1980 és 1982 között. Sikerlistája: belga bajnok (1960–1961), lengyel bajnok (1966–1967), kétszeres Lengyel Kupa-győztes (1968, 1969), kétszeres egyiptomi bajnok (1980–1981, 1981–1982), az Egyiptomi kupa győztese (1981), az Afrikai Bajnokcsapatok Kupája győztese (1982), utóbbinál a döntők idején már nem ő volt a csapat edzője. Dr. Kalocsay Géza Újpesten élt utolsó éveiben, 2008. szeptember 26-án hunyt el.

Egyesületei

1929 — 1932
Beregszászi Futball és Tenisz Club
Beregszász (akkor Csehszlovákia, ma Ukrajna)
1932 — 1937
Sparta Praha
Prága (Csehszlovákia, ma: Csehország)
1937 — 1939
Lille Olympique
Lille (Franciaország)
1939 — 1940
Kispest FC
Kispest
1940 — 1941
Ferencváros FC
Budapest
1941 — 1943
Újpest FC
Újpest
1947 — 1947
Szentlőrinci AC Barátság
Pestszentlőrinc