A legjobbkor igazolt Győrbe
Izsáki László 1943. szeptember 14-én született Tatán. Büszke volt arra, hogy pályafutása során mindössze két klubban futballozott. 1959-től szülővárosában, a Tatai Szakszervezeti SE Előrében játszott, 1960-ban már az első csapatban szerepelhetett. Néhány héttel a huszadik születésnapja előtt, már családos emberként és egyben ifjúsági válogatottként került az ETO-hoz. A legjobbkor: az első félévben bajnok lett, megnyerte csapatával az 1963 őszi bajnokságot. Október 13-án, a Komlói Bányász ellen mutatkozott be az NB I-ben. A következő években meghatározó játékossá vált, tagja volt az 1964-ben MNK-döntős, 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben MNK-győztes csapatnak. A névváltoztatás után is hosszú éveken keresztül játszott még a csapatban, 1974-ben bajnoki bronzérmes lett. Az 1960-as években kiemelkedő teljesítményt nyújtott az ETO nemzetközi kupamérkőzésein, különösen az AC Milan ellen. Azokban az években bekerült a B-válogatottba is. Utolsó mérkőzését a Rába ETO-ban 1977. július 31-én, a Spartak Trnava ellen játszotta. „Az egykori kiváló hátvédet gépkocsivezetés közben érte a halál Győrben. Vezetés közben rosszul lett, infarktust kapott, majd fának hajtott, de az orvosi vélemény szerint akkor már beállt a halál” – írta tragédiája után a Nemzeti Sport.
