Négyszeres bajnok lett a Dózsával
Harsányi László 1951. március 13-án született Budapesten. Újpesten, a Vasas Izzóban kezdett futballozni, majd tizenhét évesen leigazolta az Újpesti Dózsa. Már az első évben megnyerte a lila-fehérekkel az ifjúsági bajnokságot, Balogh Sándor edző irányításával. A későbbi befutott játékosok közül Kellner Jenő, Kolár Endre és Hegyi Imre is a csapat tagja volt. Viszonylag későn, 1971. július 5-én, a Komlói Bányász elleni idegenbeli mérkőzésen mutatkozott be az NB I-ben. Négy nappal később játszott még a Salgótarjáni BTC elleni 6:1-en is, azokkal bőven bajnok lett. Mint ahogyan tagja volt a bajnokcsapatnak a következő három idényben is, immár alapemberként. 1975 májusában a Magyar Népköztársasági Kupa győztese lett, a Haladás ellen 0:2-ről megnyert fináléban.
„Akkoriban rendszeresen jártunk nyaranta Spanyolországba, különböző nyári túrákra. Volt, hogy az Ajaxot, volt hogy a Bayernt, volt hogy a Barcelonát vertük meg. Egyszer a Törő, pedig fiatal gyerek volt még, úgy felbőrözte oda-vissza Miguelit, hogy az percekig kereste utána a pályán, de csak forgott a ringlispílben” – így kalibrálta Harsányi László a kilencvenes évek közepén az 1970-es évek első felének Dózsáját, az utolsó magyar klubcsapatot, amelynek reális esélye volt megnyerni a bajnokcsapatok európai klubtornáját. A Dózsával 1974 tavaszán jutott be a BEK elődöntőjébe. 1975 decemberében magánéleti okok miatt úgy döntött, hogy külföldön folytatja az életét. Az okokról így mesélt:
„Én akkor már négyszeres bajnok voltam, válogatott játékos, utánpótlás Európa-bajnok. S ha a feleségemmel egymás meghitt társaságára vágytunk, meg kellett várnunk, amíg elalszik az anyósom[…] Újpesten születtem, a Víztorony mögött, mindig is ott játszottam, előbb az Izzóban, aztán tizenhét éves koromtól a Dózsában. De arra sem érdemesítettek, hogy segítsenek lakáshoz jutni. Félre ne értsd, nincs semmi bajom sem Tóth Jóskával, sem Rothermellel, de amikor ők feljöttek a csapathoz, azonnal lakáshoz jutottak. A másik ügy inkább szakmai. Nem akarok ma már senkit sem bántani, túl hosszú idő telt el azóta. De futballistaként nem igazán élveztem Várhidi Pál, az akkori edző bizalmát. Baróti Lajos bácsival vagy Kovács Imre bácsival sokkal jobban megtaláltam a közös hangot.”
Beckenbauer és Carlos Alberto oldalán
A „disszidálás” után egy időre eltiltatta az MLSZ. 1976-tól játszhatott újra, az NSZK-ban Eleinte Winterthurban, azaz Svájcban edzett, de jobb csapatra vágyott. Aztán a Rot-Weiss Essennél járt próbajátékon, majd a Westfalia Herne szerződtette. Mégpedig azzal a tudattal, hogy szűk fél évig nem veszi hasznát! 1977 elejétől játszhatott a Bundesliga 2-ben, majd a következő ősszel kiment az Egyesült Államokba. Négy éven keresztül futballozott az „Újvilágban”, szerződés nélkül bár, de játszott a nagy hírű Cosmosban is, Franz Beckenbauer, Carlos Alberto vagy Giorgio Chinaglia oldalán. Járt velük európai túrán – a Bayern München ellen is játszottak –, egy Boca Juniors elleni találkozón pedig együtt játszott újra, miként hajdanán Újpesten, a Harsányi, Horváth kettős. Élete egyik nagy élménye is a Cosmoshoz kapcsolódik:
„Ma is kint van a szobám falán egy plakát, egy válogatott tagjaként Beckenbauer New York-i búcsúmérkőzésén futballozhattam. Az angol Phil Parkes védett, előtte szélsőhátvédként a holland Wim Suurbier és Ruud Krol, középen pedig a német Peter Nogly és én. A középpályássorban a svéd Nordqvist, a perui Cubillas, a brazil Francisco Marinho, elől pedig a német Granitza és a dél-afrikai Jomo Sono. Hirtelen nem is emlékszem ki volt a tizenegyedik kezdőember, de gondolom, így is érthető, miért felejthetetlen élmény számomra a meccs. Utána a World Trade Center százhetedik emeletén adtak fogadást…”
A teremben és a nagypályán is otthon volt
Az Egyesült Államokban nemcsak a nagypályás, hagyományos európai futballban próbálta ki magát, hanem a teremfutballban, az „indoor soccerben” is. Pályafutása így alakult: San Diego Sockers (NASL, 1978–1979), közben – szerződés nélkül – New York Cosmos (NASL, kölcsönjátékos, 1978. szeptember–december), New York Arrows (MISL, 1979. október – 1980. március), Rochester Lancers (NASL, 1980), Baltimore Blast (MISL, 1980. október – 1981. március). A MISL, azaz Major Indoor Soccer League csapatai teremben játszottak, az NASL, a North American Soccer League alakulatai nagypályán. Harsányi László harmincévesen visszatért Európába. Két évet Belgiumban futballozott, majd további hetet Svájcban, 1984-től már játékos-edzői minőségben is.
Néhány éve hazaköltözött, Siófokon él.
Utánpótlás Európa-bajnok
A válogatottban három mérkőzésen játszott 1973. november 21. és 1974. október 13. között. 1974 tavaszán tagja volt az utánpótlás-Európa-bajnok csapatnak.
