Szegedről került be a válogatottba
Gyurcsó (magyarosított nevén Gyarmati) János Tápiószelén született 1910. február 8-án, de a fővárosban nőtt fel, s kezdett futballozni. Játékos-pályafutása során a Vasas, a Ferencváros, majd a debreceni Bocskai játékosa volt, az 1931–1932-es idényt Svájcban, a Young Fellowsnál töltötte. Hazatérése után a Szeged FC csapatában játszott egészen 1938-ig, onnan került be három alkalommal az A-válogatottba. 1938-ban újra külföldre ment, ezúttal Franciaországba, a párizsi Red Starhoz, de egy évvel később, a külföldi játékosokra vonatkozó szigorítások miatt kénytelen volt hazatérni. Ismét Szegeden, de immár a SZAK-ban szerepelt 1941-ig, aztán a háborús években a BVSC-ben (1941–1942) és a Tatabányai SC-ben (1943) zárta le a karrierjét. A két utóbbi helyen már edzőként is dolgozott.
Egy évtized az NDK-ban
A negyvenes évek végén a Pécelt dirigálta (1947–1948), majd a BVSC-t (1948–1949), 1950-től a Kőbányai Lombikot is, de pályafutásában az igazán nagy fordulatot az NDK-ba szerződés jelentette. Hosszú éveken keresztül dolgozott a keletnémet labdarúgásban, az utánpótlás válogatottat (1953), a VP Dresdent (1953–1954), a DHFK Leipziget (1954–1955), a Vorwärts Berlint (1955–1956), valamint első külföldiként az A-válogatottat (1955–1957) irányította. Hazatérése után a Szegedi EAC (1958–1960) élén állt, majd visszament Berlinbe, a BFC Dynamóhoz (1960–1963). Mesteredzői címmel 1961-ben ismerték el a munkáját. 1963-ban a Komlói Bányász edzője volt, majd fél évtizeden keresztül a BVSC-nél dolgozott (1963–1968). Pályafutása zárásaként Iránban, a Tadzsnál (1969) tevékenykedett, ott bajnoki címet is nyert.
Gyakran dicsérte a keletnémet média
Nagyon érdekes, amit német nyelvű Wikipedia-oldala ír róla: „Hivatalba lépésekor Gyarmati három problémát azonosított: túl sok a tájékozatlan hivatalnok, aki mind azt hiszi, hogy mindenkinél mindent jobban tud, hiányoznak a feltételek a klubok, a játékosok és az edzők közötti együttműködéshez, további a játékosok fizikai felkészültsége elmaradott. A magyar edző kijelentette, hogy nem fogja befolyásolni a politika, és pusztán sportszempontok alapján állította össze a válogatottat. Gyarmatit ezért gyakran dicsérte a média. A Fussball Woche például így írt Gyarmati munkásságáról: „Szerencsére a válogatásunk fejlődéséért végzett munka most szakmaibbnak tűnik, mint korábban. Az NDK történetének hetedik, egyben Gyarmati első hivatalos mérkőzésén az NDK válogatottja megszerezte első győzelmét, amikor 3:2-re legyőzte Romániát idegenben. A válogatott azonban megszenvedte a nemzetközi elszigeteltséget. Mivel az NDK sem a kapitalista országok erős válogatottjai, sem a szocialista ország akkoriban egyetlen kiemelkedő csapata, a magyarok ellen nem játszott, a további fejlődés nem következett be. Az NDK csak 1957. március 10-én lépett pályára először egy kapitalista ország válogatottjával, amikor a csapat 3:0-ra legyőzte Luxemburgot.” Gyarmati János tíz mérkőzésen dirigálta a keletnémet válogatottat, mérlege hat győzelem és négy vereség. 1957-ben legyőzte csapatával az 1958-as svédországi világbajnokságon a magyarokat kiejtő, a legjobb nyolc közé jutó walesi csapatot. 1974. augusztus 27-én, Budapesten hunyt el.