A Bocskaiban lett profi, a Fradival nyert címeket
Finta Károly 1914. június 11-én Nagygencsen született. Szombathelyen kezdett futballozni, majd a fővárosba kerülve a Cégligában játszott 1936-ig. Akkor a Bocskai szerződtette, s hamarosan kiderült, hogy a technikás, gólerős, de a közelharcoktól kicsit ódzkodó támadó a nagy klubok orra alá is borsot tud törni. A debreceniek anyagi nehézségei miatt kiment Franciaországba, a Fives csapatához, de egy bő idény után, részben klubja nehéz anyagi helyzete, részben a francia szövetség tilalma miatt kénytelen volt hazatérni. Rövid ideig a Hungáriában, majd a Nemzeti SC-ben játszott. 1940 márciusában került a Ferencvároshoz, azon a tavaszon és 1941-ben is bajnoki címet szerzett, 1942-ben és 1943-ban Magyar Kupa-győztes lett. A 30. születésnapja után a SZAC-hoz igazolt, majd a háború vége után rövid ideig a Vasasban és az MTK-ban is szerepelt. A tempofradi.hu gyűjtötte össze róla, hogy „gólerős csatár volt, hiszen 71 gólt lőtt a 96 ferencvárosi mérkőzésén. Mivel a fejjátéka nem volt erőssége, így rendre lábbal juttatta a labdát a hálóba. 1941-ben az újpestieknek két meccsen hét gólt rámolt be! Hármat a bajnoki, négyet a Szt. István-kupa-mérkőzésen. A hatvanas-hetvenes években a Fradi öregfiúk csapatában rúgta a labdát, majd szakosztály egyik vezetője volt.” Fiatalon, tragikus hirtelenséggel hunyt el.