Labdarúgás

Egresi
Béla

Gyorsaság, technika és ötletesség egyaránt jellemezte a csatár Egresi Béla játékát, akit 1941 nyarán csak 2000 pengő átutalásával bírhatott maradásra a Kispest. Bajnoki címet később az UTE-val nyert, míg a nemzeti tizenegyben tíz gólt szerzett.

Születési hely
Szigetújfalu
Születési idő
1922. ápr. 5.
Halálának ideje
1999. jún. 10.
Halálának helye
Budapest
Becenév
Csöpi
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Kispesten futott be

Egresi (Englerth) Béla 1922. április 5-én született Szigetújfaluban. „1934-ben a Csepeli MOVE csapatában kezdett el futballozni, onnét szerződtette a Kispest 1940. október 27-én. Hivatásos. Háromszor volt válogatott” – közölte a legfontosabb életrajzi tudnivalókat róla a Nemzeti Sport 1944. február 1-én. Hamar kitűnt tehetségével, s nehezményezte, hogy a Kispest nem fizeti meg rendesen. 1941 nyarán csak 2000 pengő átutalásával bírhatta maradásra a Kispest, azt is a városban működő Hofherr gyár segítségével tudta kifizetni. 1943 nyarán a könyörtelen egyesbíró, Konyor Lajos (egykori kiváló futballista) 18 hónapra eltiltotta a futballtól, mert szabálytalanul akart átigazolni a NAC-hoz. A Csöpinek szólított labdarúgó dühösen felkiáltott:

Hát, ha focizni nem engednek, majd birkózni fogok!

Internálták Kistarcsára

Később felmentették, nem kellett kihagynia. 1943. szeptember 12-én Svédországban bemutatkozott a magyar válogatottban. 1953. október 4-ig összesen huszonháromszor hallgathatta címeres mezbe öltözve a Himnuszt. A nemzeti tizenegyben tíz gólt szerzett. 1946-ban öltözött lila-fehérbe, az UTE bajnokcsapatába igazolt. Az 1946–1947-es bajnokságot is megnyerte az UTE, Egresi valamennyi mérkőzésen játszott (egyedül a csapatból), és 21 góllal járult a sikerhez. Jól keresett a háború utáni, „koalíciós” időkben, 1947-ben vásárolt egy piciny, fekete Mercedes 1007-eset. Szeretett volna taxizni a futball mellett, de nem kapott rá engedélyt, bár rendelkezett sofőrvizsgával. „A termetéhez illően Csöpi néven becézett játékos pompás képességekkel rendelkezett. Gyorsaság, technika, ötletesség és körültekintés egyaránt jellemezte a játékát. Robbanékonyságát nemcsak a mezőnyben, hanem a kapu közelében is jól kamatoztatta. A háború utáni években az Egresi-Szusza jobbszárny európai viszonylatban is a legkiválóbbak közé tartozott” – adott róla remek jellemzést a Labdarúgás című szaklap később, 1968-ban. 1949. március 19-én letartóztatták, és a kistarcsai táborba internálták. Az volt a vád ellene, hogy többekkel együtt Nyugatra akart szökni. Előtte – miként az ugyancsak bűnösnek kikiáltott Lórántot a Vasas, Kérit és Mészárost a Ferencváros – az UTE kizárta tagjai sorából. Április 30-án hazaengedték, majd május 17-én már arról írt a Népsport:

Az MLSZ elnöksége hétfő esti ülésén úgy határozott, hogy a Népfront nagy győzelme alkalmából visszaadja a játékjogát Lórántnak, Egresinek, Mészárosnak és Kérinek.

Az Újpesti Dózsa örökös bajnoka

Szűk két és fél hónappal a szabadulása után gólt rúgott Debrecenben, a Magyarország–Lengyelország válogatott mérkőzés 20. percében. 1955. januárban átkerült a Bp. Dózsától a Bp. Vörös Meteorba. 1956. januártól Gyetvai László gárdájában, az NB II Keleti csoportjában szereplő Egyetértésben futballozott. Utóbb több bajnokin együtt küzdött Zakariással, az Aranycsapat balfedezetével a soroksári klub támadósorában. Egresi általában jobbszélsőt játszott, gólokat is szerzett, míg Zakariást meglepetésre középcsatárként vetették be. 1960 januárjában vonult vissza. 1985-ben megkapta az Újpesti Dózsa örökös bajnoka elismerést. Egresi (Englerth) Béla 1999. június 10-én hunyt el Budapesten.

Egyesületei

1934 — 1940
Csepeli MOVE
Csepel
1940 — 1944
Kispest FC
Kispest
1945 — 1946
Kispesti AC
Budapest
1946 — 1949
Újpesti Torna Egylet
Újpest
1950 — 1954
Budapesti Dózsa
Budapest
1955 — 1955
Bp. Vörös Meteor
Budapest
1956 — 1960
Egyetértés Sport Club
Budapest