Bukovi

Márton

Bukovi Márton Budapesten született 1903. december 1-jén. A Józsefvárosban született, a Tisza Kálmán téren, egy grundcsapatban kezdett játszani. 1919-ben kapott először szabályos igazolást, az MLK tagja lett, majd az Ékszerészeknél futballozott. Bekerült a második osztály válogatottjába. 1925-ben külföldre igazolt, egy évet az Alba Roma csapatában játszott. A fővárosi klub addigi története legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy megnyerte a déli országrész bajnokságát, s bejutott az országos döntőbe. Bukovi, a csapat középfedezete csatárokat is megelőzve, negyedik lett a góllövőlistán, huszonöt gólt szerezve. Az új magyar professzionalizmus hazahozta, a bajnok Ferencvároshoz igazolt. Hét idényt töltött zöld-fehérben. Háromszor nyert bajnoki címet (1926–1927, 1927–1928, 1931–1932), kétszer nyerte meg a csapatával a Magyar Kupát (1927, 1928). A Fradival 1928-ban megnyerte a Közép-európai Kupát, illetve vezéregyénisége volt a kétszeres olimpiai bajnok, majd a következő évben világbajnoki címet is nyerő uruguayi válogatott elleni 3–2-es montevideói győzelemnek.

Elismertségére, s egyben népszerűségére jellemző, hogy a Nemzeti Sport az 1928 karácsonyán meghirdetett ankétjának eredményeként az addigi idők legjobb magyar középfedezeteként ünnepelte. Kiválóan látott a pályán, jól osztogatott, rendkívüli intelligenciával vezényelte a támadásokat. Még fantasztikusabb pályafutást futhatott volna be, jóval több válogatottságot számlálhatott volna tizenháromnál, ha nem ennyire sérülékeny. 1933 nyarán elment Franciaországba, a Sète együtteséhez, azt gondolva, hogy a gyengébb francia bajnokság tempóját jobban bírja majd a lába. Bírta is – annyira, hogy klubját bajnoki címhez és kupaelsőséghez segítette –, és már-már azon volt, hogy újra hazatér, de itthon egyik klub sem kívánta kivásárolni franciaországi szerződéséből.

1936-ban kezdte el rendkívül sikeres edzői pályafutását. Tíz éven át a zágrábi Građanskit irányította, 1937-ben és 1940-ben jugoszláv, 1941-ben és 1943-ban horvát bajnok lett. A II. világháború után még két további évet maradt a városban, a csapat akkor már a Dinamo nevet viselte. 1947-ben hazatért. Az MTK-t újra az ország, sőt nem túlzás, Európa legjobb csapatai közé emelte. A Textilesnek, Bp. Bástyának és Bp. Vörös Lobogónak nevezett klub 1951-ben és 1953-ban, majd 1958-ban is bajnok lett. Az MTK-s éveket megszakította, 1955-ben és 1956-ban a Bp. Dózsát vezette, majd Sebes Gusztáv utódaként nyolc mérkőzésre szövetségi kapitány lett. Aztán újra az MTK-nál dolgozott (1957–1959), majd ismét a Dinamo Zagrebet dirigálta (1960–1961). 1962-ben a Diósgyőri VTK-hoz igazolt, majd egy évvel később a Bp. Spartacusnál bukkant fel. Túl a hatvanon Pireuszba ment, ahol az Olympiakosznál két bajnoki címmel (1966, 1967) zárta le edzői pályafutását. Budapesten hunyt el, 1985. február 11-én.

Az MTK futballtörténészei mutatták be 2019. december 1-én Bukovi Márton születési anyakönyve, illetve hivatalos okmányai alapján azt a kacifántos történetet, amely a legendás edző névválto(ztat)ásai köré szövődött. Publikált anyagukból idézzük: „Születési anyakönyve szerint Bukovi Márton 1903. december 1-én született Budapesten, édesanyja Bukovi Mária mosónő, aki leányanyaként hozta a világra. Neve ekkor, édesanyja után Bukovi Márton volt. Édesanyja, akinek a nevét néha Bukovy-nak írták (így, y-nal), feleségül ment Selinka Fülöphöz, aki a nevére vette a gyerek Bukovi Mártont, akinek a neve így Selinka Márton lett. 1932. október 30-án Budapesten kötött házasságot Klein Arankával. Házassági anyakönyve szerint neve ekkor Selinka Márton volt, foglalkozása ékszerész segéd. Bejegyzésként is ez szerepel az iratban: A vőlegény Pöstyén községi (Nyitra vm.) illetőségű külföldi állampolgár. Mivel ekkor Pöstyén már nem magyar város, így állampolgársága csehszlovák volt. A házassági anyakönyvbe később még bekerült két hivatalos, Belügyminisztériumi bejegyzés: – az egyik 1935-ben: A férj családi nevét Bokodi-ra változtatta (4235/1935 III. BM) 1935. február 16. – a másik 1958-ban: A férj családi neve Bukovi-ra változott (13410/2/1958 BM) 1958. december 31-én Érdekes, hogy a Bukovi Márton nevet születésétől 1915-ig használta, aztán 43 év múlva vette fel újra. Tizenkét éves korától 32 éves koráig hivatalosan Selinka Mártonnak hívták, 32 esztendős korától 55 éves koráig pedig Bokodi Márton volt. Ötvenöt esztendősen lett újra Bukovi Márton, s ezt a nevet viselte 1985-ben bekövetkezett haláláig.” S közben még esetenként labdarúgóként a Bukovai magyarosított nevet is használta.