Az első nagy háború hősi halottja
Borisz Győző 1895. december 14-én született Budapesten. (Pataki Gyula témakutató sporttörténész kutatása alapján.) A Tavaszmező utcai gimnázium (amelyet a Barcsay, a Damjanich és a BTC fészke, a Markó utcai Főreál mellett az ország négy legnagyobb középiskolája egyikeként említett a korabeli sajtó) egykori tanulója szinte a teljes pályafutását kőbányai vagy ferencvárosi klubokban töltötte. 1913-tól játszott a Törekvésben, amellyel 1914 tavaszán harmadik lett a két nagy, az MTK és az FTC mögött a bajnokságban. Egyetlen válogatottmérkőzését Stockholmban, 1914. június 19-én játszotta, góllal járult az 5–1-es győzelemhez.
Laszip Gábor témakutató-futballtörténész hívta fel a figyelmet a Budapest Közlönyben olvasható szövegre, a holttá nyilvánítással kapcsolatban: „Az eltűnt neve Borisz Viktor, vallása római kath., születési helye Budapest I. ker., születési ideje 1895. december 14. napja. Szüleinek neve Borisz József és Manchs Paulina, az eltűnt utolsó lakhelye Budapest X., Liget utca 20., nőtlen, az eltűnt foglalkozása joghallgató, az eltűntnek ingó ingatlana a Budapest főváros pesti részének 7493. sz. tkvi betétben irt ingatlan 1/4 része, továbbá X., Liget utca 20. alatti ingóságok körülbelül 30 000 korona értékben. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1915 február első felében, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) cs. és kir. 14. huszárezred, utoljára szolgálatot teljesített ugyanott Schütz-Eskadron No 1., katonai rendfokozata zászlós, utolsó ismert tábori postaszáma 62. A hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, Wolhyniában Stoehod mellett Griva falunál vívott ütközetben fogságba esett, azóta hírt nem adott. A Vöröskereszt Egylet értesítése szerint orosz hadifogoly (622. veszteségi lajstrom).”
1925-ben, a Nemzeti Sport hasábjain Fodor Endre, az Emlékezzünk régiekről címet viselő sorozatában így írt róla: „Borisz: Törekvés, jobbösszekötő. Ő is hadi szurrogátum volt. Talán, ha a háború közbe nem jön, őt is az elsők között emlegetnék. Egy kelet-galíciai ütközetben, mint huszárhadnagy fontos hírszerzési feladatot kapott. Azóta nem is került elő, alkalmasint már nincs is az élők sorában.”
