Egy válogatottmérkőzésen szerepelt
Bicskei Bertalan 1944. szeptember 17-én született Budapesten. Eredeti családneve a Zitás volt. 1959-től 1962-ig a Ferencvárosban, majd egy esztendőt a MOM SC-ben védett. Onnan két évre az NB II-es Veszprémi Haladáshoz került. Közben laboránsként dolgozott, mert a vegyipari egyetemre nem vették fel. 1965-ben igazolta át a Budapesti Honvéd, 1974-ig szerepelt piros-fehérben, majd 1976-ig az MTK-VM-et szolgálta. Összesen 240 NB I-es mérkőzésen lépett pályára, és egy gólt szerzett büntetőből. A Bp. Honvéddal 1969-ben és 1970–1971-ben is második helyen zárt az élvonalban. Három Magyar Népköztársasági Kupa-finálét veszített el, 1968-ban az MTK, 1969-ben az Újpesti Dózsa, 1973-ban a Vasas ellen. 1976-ban a Ferencváros ellen is veszített még egyet, már az MTK-VM tagjaként. Egy mérkőzésen védett az A-válogatottban, 1973-ban, a svédek elleni világbajnoki selejtezőn, a Népstadionban.
Elvégezte a kölni főiskolát
Edzőként 1977-től öt esztendőn keresztül az MTK ifjúsági együttesének trénere volt, és ez idő alatt húsz általa nevelt játékos kapott szerződést a kék-fehérek nagycsapatától. 1982 októberében átvette Dalnoki Jenőtől az ifjúsági válogatottat. Arannyá vált a keze alatt a csapat: ő volt a szövetségi kapitánya az 1984 májusában-júniusában (a Szovjetunióban, közelebbről Minszkben és Moszkvában) ifjúsági Európa-bajnokságot nyert korosztályos (U18) alakulatnak. Ugyanez a generáció csak nagy balszerencsével búcsúzott a csoportmérkőzések után az 1985-ös világbajnokságon. 1986. novemberig töltötte be a posztot, vezette az U16-os, az U17-es, U20-as, U21-es együtteseket. Közben Szepesi György és Hermann Neuberger segítségével bejutott a világhírű kölni edzőképző főiskolára, amelyet 1986-ban elvégzett. Élvonalbeli vezetőedzőként először a Bp. Honvéd kispadjára ült (1987–1988), és azonnal megnyerte a rábízott társasággal az NB I aranyérmét. 1988-ban kinevezték az A-válogatott élére, a második korszakát a bundabotrányt követő „játékoshiány” miatt hirtelen lezáró, s a nemzeti tizenegy éléről távozó dr. Mezey Györgyöt váltotta. 1989-ben kilenc mérkőzésen dirigálta legjobbjainkat, két meccset megnyert, négyszer döntetlenezett, háromszor kikapott velük. Hiába volt népszerű, nem úszhatta meg a szövetségi kapitányok sorsát: a Málta elleni hazai 1–1 után tüntettek ellene a szurkolók.
Edző három kontinensen
A vándorlások és a sikerek évei következtek Bicskei Bertalan életében. 1991-ben a dél-koreai Daewoo Royals gárdájával bajnoki címet nyert, ráadásnak megválasztották az Év edzőjének is a Koreai Köztársaságban. 1992-ben és 1993-ban a svájci FC Luzern kék-fehérjeit irányította, s juttatta vissza az élvonalba. 1994-ben a Port Szaidban székelő al-Maszrit gardírozta. 1995-ben az MTK-nál dolgozott, rögtön vissza is vitte az élvonalba a kék-fehéreket, aztán nyolc forduló után Várszegi Gábor Kisteleki Istvánt ültette a helyére. Bicskei 1995 őszétől 1996-ig a szaúdi al-Rijád szakvezetője volt. Utána visszatért Kispestre, az 1996–1997-es szezont ott töltötte. 1997-ben megkapta az elismerő mesteredzői titulust. A következő évadban a Győri ETO FC szakmai igazgatását bízták rá, és amikor az MLSZ megkereste ajánlatával, az első helyen álltak a kisalföldi zöld-fehérek. Bicskei nem tudott nemet mondani a felkérésre, és 1998. március 25-től 2001. szeptember 1-ig újból a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi feladatait látta el. Regnálása alatt tizenháromszor győzött vele a csapat, tizenötször döntetlenezett, nyolcszor veszített.
Gyermekfutballt oktató DVD-t is készített
Újból külföldre szerződött, 2002-ben a kínai Senjang Ginte stábjában vállalt feladatokat. Hazatérése után, 2003-ban a Videoton FC élére került, ám egy „sajtótájékoztatón elhangzott elhamarkodott kijelentése” miatt megromlott a viszony közte és a fehérvári vezetés között. 2003-tól 2004-ig újfent az egyiptomi al-Maszri edzője volt. 2004-től 2005-ig Malajziában tevékenykedett, az ottani válogatottakat bízták rá. Itthon Újpesten vállalt munkát. Valószínűleg nem sejtette, hogy egyetlen hivatalos találkozó után kénytelen lesz felmondani. 2006. július 13-án a lila-fehérek 4–0-ra kikaptak a Megyeri úton a liechtensteini FC Vaduztól. A katasztrófa után Bicskei vette a kalapját, holott ő tehetett legkevésbé a vereségről. Közben nagyon jelentős szakmai munkát is végzett. A gyerekfutballt oktató DVD-je megtalálható az UEFA könyvtárában is. 2009-ben harmadszor szerződött Port Szaidba (al-Maszri). 2010-ben az ő pályázatát fogadta el a libériai labdarúgó-szövetség, kinevezték a nyugat-afrikai ország válogatottjainak (hozzá tartozott az olimpiai és a női keret is) élére. 2011. februárban gyomorpanaszokkal hazatért kivizsgálásra. Azt is rebesgették, hogy megmérgezték, azonban a László Kórház orvosai hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála. Az év július 16-án este hunyt el Budapesten.