Labdarúgás

Beneda
István

Az alacsony termetű, de nagyon ruganyos kapus, Beneda István élvonalbeli pályafutását az Újpestben és a szegedi Bástyában töltötte. Háromszor védett a válogatottban.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1904. feb. 4.
Halálának ideje
1970. szept.
Halálának helye
Szeged
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Schlosser Imre fedezte fel

Beneda István 1904. február 4-én született Budapesten. Így írt róla a Nemzeti Sport 1927-ben, az úgynevezett 100-ak könyvében: „Mindössze tizenöt éves volt 1919-ben, amikor az MTK egyik tréningjén feltűnt Schlossernek, hogy milyen biztos kézzel fogja egy civil a kapu mellé küldött bombákat. Tréningre rendelte ki a fiatal diákot, aki szívesen úszott s jól korcsolyázott már ekkor, de minden szülői tilalom ellenére is legnagyobb kedvvel futballozott. A bemutatkozás jól sikerült és Beneda az MTK diákcsapatába került. Rövidesen az ifjúsági csapat tagja lett, ahol egy évig őrizgette csapata hálóját. 1921-ben az Ékszerészek SC-be lépett át, ahol már nem sok időt töltött az ifjúsági csapatban, mert néhány mérkőzés után az első csapat kapujába állították a tehetséges, fiatal kapust. Hatszor válogatták be a másodosztály válogatottjába, míg többször tartalékja az akkor a másodosztályban szereplő Zsáknak. 1925 nyarán, az emlékezetes vesztegetési botrány miatt egyesületét felfüggesztik s az egyévi kényszerpihenő elől Beneda Olaszországba utazik. Itt azonban nem talál megfelelő elhelyezkedést, a honvágy is gyötri s másfél hónap múlva hazajön. 1926 júniusában az UTE-be kéri átigazolását, augusztusban pedig professzionista szerződést ír alá, mely egy évre Újpesthez köti. Sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1926 őszi osztrák-magyaron, majd még a téli válogatott túrán tartalékja a spanyolok elleni csapatnak. 1927 tavaszán pedig bekerül a válogatottba s részt vesz a szerencsétlen bécsi meccsen, amelyen az osztrák tizenegy 6:0-ás vereséget mér csapatunkra. Még másodosztályú kapus volt, amikor szintén az osztrákok ellen szerepelt először válogatottban. A B-listára került tisztviselőt az Egyesült Izzó alkalmazta Újpesten.”

Nem bírta idegileg a profimeccseket

Újpestről Szegedre a Bástyához került. 1929-ben mondta: „Sajnos, az utóbbi időben kézsérüléseim miatt gyengébb formát játszottam, de remélem, tavasszal teljesen fitt leszek. Mérkőzéseink közül legszívesebben emlékszem vissza az 1:1-es prágai Újpest–Slavia meccsre és az 1:0-ás Bástya–Ferencváros mérkőzésre.” 1932-ben a szegedi egyetemi klub, a KEAC játékosa lett, noha soha nem járt az egyetemre. 1986-ban egykori klubtársa, Nánássy István mesélte Vitos Györgynek egy interjában: „Az igazság az, hogy akkori vezetőink 1932-től számítva több olyan játékost is szerződtettek, akik nem voltak egyetemisták, de valamilyen fondorlatos módon kapcsolatba hozták őket az intézménnyel. Így Beneda-Benedek Istvánt, a Bástya, majd az Újpest válogatott kapusát, illetve az ugyancsak válogatott Emődit az egyetem gazdasági hivatalában helyeztek el. Mindkettő nagy nyeresége volt csapatunknak!” A kapus egyébként így magyarázta 1932-ben, miért lépett át a KEAC-ba: „Nem bírtam már idegekkel az izgalmas profimérkőzéseket. Aki nyolc évig, mint én, proficsapatban játszik, nyugodtabb atmoszférájú mérkőzések után vágyik, nem kell napszámra futballoznia és szeretne az óriási felelősség súlyától megszabadulni. Nem sok az egyévi visszaamatőrizálási idő, gondoltam, kivárom és ismét kedvem szerint sportolhatok. Amikor visszaamatőrizáltak, a KEAC-hoz kértem igazolásomat. Nagyon örülök, hogy jól választottam meg az amatőregyesületet, amelyben kedvenc sportomnak hódoltatok. A KEAC-ban megbecsülnek, szeretnek és én minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy méltó legyek a bizalomra.” Visszavonulása után az egyetem gazdasági osztályán dolgozott.

Egyesületei

1919 — 1921
Magyar Testgyakorlók Köre
Budapest
1921 — 1925
Ékszerészek
Budapest
1926 — 1926
Újpesti Torna Egylet
Újpest
1926 — 1928
Újpest FC
Újpest
1928 — 1931
Bástya FC
Szeged
1932 — 1933
Kitartás Egyetemi Atlétikai Club
Szeged