Aszpirin, a franciák végzete”
Aspirány Gusztáv Kispesten született 1925. szeptember 17-én. A Kispesti AC kölyökjátékosa volt – Puskással, Bozsikkal játszott együtt –, majd a MÁVAG SK-ban futballozott, 1944 szeptemberében átigazolt a MOVE Szent László FC csapatához. A II. világháború befejezése után a Dózsa MADISZ-ban, aztán rövid ideig a Partizán SC-ben játszott, de egy fegyelmi ügy miatt kihagyásra kényszerült. A Goldberger SE-ben kezdte újra, majd pályafutása akkor vett nagy fordulatot, miután a dorogi bányászcsapathoz igazolt. Szerepelt az 1952-es Magyar Népköztársasági Kupa-döntőben. 1953-ban a Bp. Dózsához igazolt, annak az évnek októberében a bolgárok ellen bemutatkozott az A-válogatottban. 1958-ig játszott a lila-fehéreknél, előző évre esett élete nagy mérkőzése, 1957. október 6-án az ő két góljával verte meg a magyar válogatott az idény végén Svédországban világbajnoki bronzérmet szerző francia válogatottat a Népstadionban. A franciák elnevezték a neve után Aszpirinnek. Aspirány 1958-tól az Egyetértés SC-ben játszott, de fegyelmi okokból onnan 1961-ben kizárták. Két évet játszott utána a Veszprémi Vasasban, 37 évesen is csapata, sőt az osztály egyik legjobb góllövője volt, mégis állandóan kritizálták. 1963-tól az FTM Mogürt játékosaként a Budapest-bajnokságban szerepelt, alkalmanként edzette is a csapatot. Egyben a külkereskedelmi vállalt dolgozója is volt. 1971 decemberében súlyos közlekedési balesetet szenvedett és már nem tért magához, az esztendő utolsó napjaiban elhunyt.