Juhász Gyula versbe foglalta a nevét
Acht Jenő 1908. április 19-én született Budapesten, a család akkor a Kazinczy utcában lakott. Szülei Acht Juda Leib kereskedő és Führer Margit voltak, mindketten izraelita vallásúak. Igen, Jenő volt a gyermek, bár a sportsajtóban később hosszú éveken keresztül Jánosként emlegették, s aztán ezt „megörökölte” az utókor is. Felvett neve 1929-től az Aknai volt, így emlegették: Aknai János. Az MTK nevelése volt, a mai Madách Gimnázium elődjében érettségizett, és már középiskolás korában felhívta magára a figyelmet tehetségével, rendszeresen és nagyon jól védett a középiskolás válogatottban. 1926 nyarán került Szegedre, a Bástya új profi csapatához, mindössze 18 évesen. Két idényt is ott szerepelt, neve szerepel Juhász Gyula híres, a futballistákról írott versében is. Az Aknai magyarosított nevet felvevő kapus 1928 nyarát a Ferencvárosban töltötte, két mérkőzésen védett, ezekből az egyik az angol Blackburn Rovers elleni, emlékezetes 6–1 volt. 1928 augusztusa és 1933 között az Újpest kapusa volt, 1930-ban, 1931-ben és 1933-ban is bajnoki címet nyert, 1929-ben KK-győztes lett, részese volt, ugyancsak 1930-ban, a svájci Bajnokok Tornája megnyerésének. (1931-ben, amikor vitája támadt az Újpesttel, Svájcban, a Young Fellowsnál edzett.)
Az Olympique Marseille-ben zárta a pályafutását
1933-ban külföldre költözött, a francia US Tourcoinghoz, de nem védett. A következő évben sem ment sokkal jobban a sora, a spanyol Valenciában mindössze egy mérkőzésen szerepelhetett, mert nagyon elhúzódott vitája előző klubjával. 1935-ben visszatért Franciaországba, a párizsi Red Starhoz, megint csak egy idényre. A következő két évet itthon töltötte, textilkereskedést nyitott a budapesti Király utcában. A vele kapcsolatos névmizéria miatt érdekes a feltehetően saját maga által feladott hirdetést idézni: „Acht Jenő (Aknai Jancsi). Hazai és külföldi gyapjúszövetek, posztók, bélésáruk, szabókellékek. Saját manipulált bélésáruk engros eladása. Magyarországi szabócégek olcsó bevásárlási forrása.” 1939–1940-ben már edzői munkát is vállalt, az Olympique Dunkerquois csapatánál. 1940 és 1942 között az Olympique Marseille kapusa volt, megnyerte csapatával 1941-ben az úgy nevezett Zone Libre bajnokságát. Az A-válogatottban 1929 és 1932 között tíz mérkőzésen védett. A második világháború éveiben az Egyesült Államokba emigrált, ott hunyt el. Fivére, Béla (akit a magyar sportsajtó hajdanán Bandiként emlegetett), a holokauszt áldozata lett 1943-ban. Lánytestvérei, Erzsébet és Margit szintén Kaliforniába költöztek. „Bözsi” 1937-ben Hollywoodban kapott színésznőként szerződést, „Manyi” itthon a Magyar Színház művésznője volt.