Huszonegy éves korára bajnok, válogatott és KK-győztes lett
Ádám Sándor 1918. február 10-én született. A zuglói réteken kezdett futballozni, nem meglepő, hogy a Zuglói SE lett az első klubja. 1935-ben az Újpesti TE amatőrcsapatába került. Az Újpest FC csapatában bukkant fel 1936-ban, tagja volt az 1938–1939-ben bajnoki címet nyerő, illetve a Ferencváros elleni döntőben a Közép-európai Kupát elhódító lila-fehér alakulatnak. 1943-ban váltott klubot, a Vasas, akkori nevén Nemzeti Nehézipari Munkások Kinizsi SC tagja lett. Az A-válogatottban két mérkőzést játszott, egy gólt szerzett 1939-ben. A II. világháború után rövid ideig az újjáalakult Nemzeti SC-ben játszott, majd a jobb anyagi viszonyok miatt Csehszlovákiába utazott, előbb az eperjesi PTS Prešov aztán a prágai FK Viktoria Žižkov csatársorát erősítette. Ott sem maradt sokáig, áthajózott a nagy óceánon túlra, 1949-ben a mexikói Américában bukkant fel, ám utána visszatért Európába, a magyar emigránsok-menekültek csapatában, a Hungáriában játszott. 1951-ben és 1952-ben a kolumbiai Deportivo Samariosban, 1953-ban a venezuelai Deportivo Españolban, 1953 decemberében az argentin CA Nunorcóban bukkant fel. Edzőként is dolgozott, Venezuelában, az FC Shellnél (1957–1959). Élete utolsó időszakában Kanadában telepedett le, ahol édesanyja Júlia, valamint testvérei, Teréz és a korábban szintén futballozó János is éltek. 1974-ben éppen a nővérét látogatta meg, amikor rosszul lett és elhunyt.