Kölyöklabdarúgóból olimpikon gyorskorcsolyázó
Kilián János az Elektromos kölyökcsapatában, labdarúgóként kezdte sportpályafutását, majd 1940-ben már a BKE színeiben gyorskorcsolya-versenyeken indult. Első eredményeként 500 m-en 49 mp-es idejével a negyedik helyen végzett magyar bajnokságokban. Részt vett a kolozsvári jubileumi versenyeken, ahol 500 m-en második, 1500 m-en harmadik, 5000 m-en negyedik lett. A második világháború megtörte a pályafutását, de 1945 után újra a pályákon volt. Labdarúgóként az 1947/1948-as szezonban az MTK tagja volt, de bajnoki mérkőzésen nem szerepelt. A jégpályán is felbukkant. 1946-ban harmadik helyen végzett a magyar bajnokságon. Szerepelt az 1948-as St. Moritz-i téli olimpián. Legjobb eredményét az 500 méteres távon érte el, ahol a tizennegyedik helyen végzett. Teljesítménye értékét mutatja, hogy rajta kívül az első húsz helyen csak észak-amerikai és skandináv versenyzők végeztek. 1500 méteren a tizenötödik, 10 000 méteren pedig a tizenhatodik helyen fejezte be a versenyt. Az 1949-es összetett magyar bajnokságon a második helyen végzett. Ugyanebben az évben indult az oslói világbajnokságon, valamint a davosi Európa-bajnokságon is.
Edzőként is két sportágban volt jelen
1949-ben elhagyta Magyarországot, és Svédországba költözött, 1951-ig még versenyzett, de közben edzősködött is. Új hazájában 1953 és 1956 között szövetségi edzőként is dolgozott. 1956 és 1970 között Stockholmban gyermeklabdarúgó- és gyorskorcsolya-szakoktatóként tevékenykedett. Markos Imrével együtt aktív szerepet vállalt a svédországi gyermeklabdarúgó-iskolák („focisulik") elindításában. Két találmányt is kifejlesztett a sportolók teljesítményének javítására. Az egyik egy gyorskorcsolyás stílust gyakorló gép (szimulátor) volt, a másik pedig egy asztali labdarúgójáték (pedagógiai segédeszköz).
Civil élete
Édesapja, Kilián János szabómesterként dolgozott. Fia textilipari szakiskolát végzett, és a negyvenes évek elején textilkereskedőként dolgozott. A második világháború befejezése után, 1945 és 1949 között kereskedelmi adminisztrátori munkakörben dolgozott. Svédországban saját családi céget vezetett.
Forrás
• www.olympedia.org
• www.arcanum.hu
• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek. II. kötet I–R (Szekszárd, 1994)
• Pluhár István (szerk.): Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek