Korcsolyára rendelte a sorsa
Édesapja, Czakó György válogatott korcsolyázó volt. Krisztina tíz hónaposan kezdett el totyogni, egy hónappal később már korcsolyázott. Mivel a szülei edzés tartottak a jégpályán, őt is vitték magukkal. "Apu egy felnőtt pengéből levágatott egy darabot, és az egyik cipőmre rászerelte, mivel 19-es méretű korcsolyát sehol nem árulnak. A mai napig őrzöm." Öt évesen már elindult első versenyén. 1991-ben vett részt első junior világbajnokságán, ahol a tudása alapján helye lett volna a legjobb 24 között, de a pontozók másként gondolták, ekkor érezte meg először a sportág visszásságait. Szomorkodásra azonban nem sok ideje maradt, mert 1992-ben már ott volt az olimpián, a 23. helyen végzett, majd a felnőtt világbajnokságon is indult, ahol a 17. helyen zárt.
Ezüstérem a junior vb-ről, majd a felnőtt Eb-ről
1993. decemberében minden előzetes várakozást felülmúlóan szerepelt a junior világbajnokságon, a selejtezőben, a technikai programban és,a kűrben is hibátlanul futott, és egy nagyon szépen csillogó ezüstéremmel tért haza Colorado Springsből. Az amerikai Michelle Kwan előzte meg, az orosz Szluckaja lett a harmadik, mindketten világbajnokok lettek később a felnőtt mezőnyben. Kűrjének erőssége a kombinációs ugrássor volt, amelyben két tripla toe-loop ugrást kötött egybe. Ő volt az első magyar korcsolyázónő, akinek ez sikerült. Emellett még két háromfordulatos ugrást hajtott végre. Az 1994-es lillehammeri olimpián a tizenegyedik helyre tört előre. 1997-ben Párizsban ezüstérmes lett az Európa-bajnokságon. Eddig az egyetlen magyar műkorcsolyázónő, aki megnyerte a Skate Canada Grand Prix-t, a kilenc ugrásából hat tripla volt. Legnagyobb közönségsikerét az Addams Family című film zenéjére komponált kűrjével aratta. 1997-ben érezte át igazán, mennyire fontos a meggyőző előadásmód, mennyit számít a pontozóknál.
Éremmásolat, ami vigaszdíj
Az 1998-as olimpiára nagy reményekkel érkezett, mert az 1997-es vb-n a hetedik helyet küzdötte ki. Mindvégig bízott abban, hogy jégre léphet Naganóban, makacs bokasérülése azonban nem jött rendbe a rajtra, így csak kívülről nézhette a versenyt. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál az első, Athénban rendezett olimpia győzteseinek járó érem másolatával vigasztalta. A Budapest Sportcsarnok leégése után kényszerpályára került, mert az ottani jégpálya is megsemmisült, emiatt a legközelebbi helyszínre, Dunaújvárosba kellett mennie gyakorolnia. Mivel nem voltak ideálisak a körülmények, befejezte.
Visszavonulása után
A versenyzést 20 évesen hagyta abba. Informatikusként helyezkedett el egy cégnél, szabadidejében edzősködik. 2004-ben férjhez ment. A két fia, a munkája és a sport teljesen kitölti az életét.
Egy pár év alatt sikerült kiharcolnom, hogy mind juniorban, mind a felnőtteknél már több magyar is részt vehessen a nemzetközi versenyeken, ez ugyanis az előző évi eredménytől függött. És nekem ez a siker. Ez az, amivel maximálisan elégedett vagyok.
„„
