Érettségi után a továbbtanulást választotta
Újkígyóson született és járt általános iskolába, ötödikes korában itt ismerkedett meg a kézilabdával, de számos más labdajátékost is kipróbált. Sokáig focikapus akart lenni, és kézilabdában is a kapuba állt először, de amikor megnőtt, kivitték a mezőnybe. Középiskolába Békéscsabára járt, és 15 évesen kezdett játszani az újkígyósi utánpótlásban és a megyei első osztályú felnőtt kézilabdacsapatban. Ekkor salakon játszottak még, neki pedig egyre jobban ment a játék, így felfigyelt rá a Békéscsabai Vízmű csapata, és hívta, ő azonban az 1973-as érettségi után a továbbtanulást választotta. A kötelező katonaság miatt tizenegy hónapig nem folytatta a sportpályafutását, és miután 1974 augusztusában leszerelt, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika-fizika szakán folytatta a tanulmányait. A fiatal irányító-átlövő nappali tagozatosként 1975-ben a Szegedi Volán együtteséhez került az NB I/B-be, amellyel kiharcolták a feljutást az élvonalba. 1977-ben a nemzetközi kupában, a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) is bemutatkozott a Barcelona ellen, és gólt is szerzett.
Az ifjúsági válogatottal kijutott az izraeli Európa-bajnokságra
Bár marasztalták, 1978-ban hazament Újkígyósra, ahol tizennégy évig tanított, és közben elkezdett gyerekeket is edzeni, ezért párhuzamosan a Testnevelési Főiskolán elévegezte a tanári és edzői szakokat is. 1981-ben megnyerte az iskola fiúcsapatával az országos úttörő-olimpiát. Újkígyóson az utánpótlás-kézilabdacsapat után 1987-től átvette az NB II-es férfi kézilabdacsapat irányítását, mellyel 1984-ben megnyerték a bajnokságot és feljutottak az NB I/B-be. 1984 és 1988 között négyszer jutott be az utánpótlás csapattal országos döntőbe. 1989-től 1990-ig a Békéscsabai Előre férfi ifjúsági kézilabdacsapat edzője volt, mellette még aktívan kéziladázott a szarvasi NB I /B-ben szereplő együttesben. 1990-től 1992-ig a békéscsabai NB I-es férfi kézilabdacsapat vezetőedzője volt. 1992-ben felkérték a magyar ifúsági válogatott edzőjének, amely pozíciót 1994-ig töltötte be, kijutottak az izraeli korosztályos Európa-bajnokságra, a csapatban olyan, későbbi felnőtt válogatott játékosokkal, mint Fazekas Nándor, Gál Gyula és Lendvay Péter.
A szaúdi ajánlat helyett a magyar válogatottat választotta
1995-ben egykori edzője, Kővári Árpád éppen Szegeden volt elnök, és a klubhoz hívta, mellyel 1996-ban az egyesület első magyar bajnoki címét szerezte, a nemzetközi City-kupában a legjobb négy közé jutottak, és bemutatkoztak a Bajnokok Ligájában is, amelyben a legjobb nyolc között estek ki. 1998-ban Vass Sándor szövetségi kapitány felkérte, legyen a férfi válogatott segédedzője az Európa-bajnokságon, majd elvállalta a Tiszavasvári SE NB I/B-ben játszó férfi kézilabdacsapatának irányítását, mellyel osztályozót játszottak és feljutottak az élvonalba. Ezután 1999-ben a Dunaferrhez hívták, melynél 2001-ig maradt, megnyerte a magyar bajnokságot a favorit Veszprém előtt, amelyet kétszer is legyőztek, megszakítva az ellenfél tizenegy éves hazai verelenségi sorozatát. A KEK-ben a döntőig meneteltek, a következő évben pedig a BL-ben szerepeltek és megnyerték a Magyar Kupát. Ezután Szaúd-Arábiából kapott ajánlatot, és bár anyagilag jobban járt volna, ő a magyar férfi válogatott kispadját választotta, hárman jelentkeztek szövetségi kapitánynak, és a szövetség őt választotta.
Én mindig nagyon jókor kaptam az életben a feladatokat. Ha szerepet kapsz az élettől, idővel kiderül, alkalmas vagy-e rá, vagy sem. A nehézségeket és a kritikákat is megtanultam kezelni. Az emberben lennie kell annyi önkritikának, hogy belássa a tévedéseit, mert ezáltal lesz jobb és jobb. Ha mindig jó vagy, ott valami gond van.
“„
A 2004-es olimpián negyedik lett a férfi válogatottal
Skaliczki László 1996-tól a Magyar Kézilabda-szövetség edzői bizottságának tagja. 2001 és 2008 között, 163 mérkőzésen irányította a magyar férfi kézilabda-válogatottat szövetségi kapitányként, amivel a harmadik helyen áll az örökranglistán Faludi Mihály és Mocsai Lajos mögött. Jól ismerte a magyar mezőnyt, és bátran hívott be fiatalokat is. Az ukránok legyőzésével kijutottak a 2003-as portugáliai világbajnokságra, amelyen kétszeri hosszabbításban 34-33-ra győzték le a jugoszlávokat, ezzel kijutottak a 2004-es olimpiára. A vb-n a hatodik, az olimpián negyedik helyen végeztek, többek között legyőzték a később ezüstérmes németeket, ő pedig 2005-ben megkapta a mestredzői címet. A 2007-es világbajnokságon legyőzték Dániát, Norvégiát és Angolát, de végül nem sikerült kjutni a peking olimpiára. Ezután dolgozott Kecskeméten, újra Szegeden, majd Mezőkövesden és Vácon a férfi csapattal, de Debrecenben, Békéscsabán és Csurgón a női csapatot is irányította. 2022-ben a Csurgói KK férfi csapatánál dolgozott szaktanácsadóként.
Díjai, eredményei
Játékosoként:
• Magyar Kupa (MNK)-győztes (1976)
Edzőként:
• olimpiai 4. (2004)
• világbajnoki 6. (2003)
• világbajnoki 7. (2007)
• Európa-bajnoki 8. (2008)
• Európa-bajnoki 9. (2004)
• Európa-bajnoki 13. (2006)
• ifjúsági Európa-bajnoki 8. (1994)
• Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) ezüstérmes (2000)
• 2x magyar bajnok (1996, 2000)
• Magyar Kupa-győztes (2001)
• 2x magyar másodosztályú (NB I/B)-bajnok (1999, 2019)
• Vasvári Pál-emlékplakett (1999)
• Újkígyós díszpolgára (2002)
• Mesteredző (2005)
• Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2005)
• Békéscsaba Sportjáért (2006)
• az elmúlt 50 év legjobb szegedi edzője (2011)
Források
• kezitortenelem.hu / Éliás Gábor